Katonai támaszpont

Jarerd:
Sarah fia szavait figyelmen kívül hagyva, csak arra koncentrál, hogy végezzen vele.
Igaz, gépies testalkata és arca nem nagyon tükrözi érzelmeit, de még is mintha szemében ott égne a harag, és a bosszú vágy, amiért gyerekei megszöktek tőle. Fejének hátsó részéből a drótok megcélozva Jaredet, megragadják a fiú nyakát, ki hiába csapott a földbe, Sarah szinte meg sem rendült. Minden bizonnyal az új teste több előnyt ad neki, mint a régi. Illetve a támadása túl gyorsnak bizonyult ahhoz, hogy a fiú elkerülje. Majd mikor már a nő kezében tartja a gyeplőt, ismét megszólal, ahogy egyre közelebb lép fiához. Minden lépése után a fejének hátsó részéből lógó drótok egyre csak átölelik az elfogott férfit, így alig képes mozogni Jared, még ha kristály alakban is van. Túl erős a szorítás.

-Tudod... most, hogy mindkettőtökkel végezni fogok, nyugtasson az a tudat, hogy az apátok is erre a sorsra fog jutni.

Mondja, majd szája tátva marad, és igen magas frekvenciájú hanghullámok lépnek működésbe, amik lassan, de biztosan elkezdik megtörni Jared kristály bőrét.


Charlie és Holdfény:
Sigmund megállás nélkül halk morgásba kezd, de nem szól egy szót sem, és még csak meg sem mozdul. Szemei egyre vörösebben izzanak, mintha ez lehetséges lenne. Míg Charlie és Holdfény egymással vannak elfoglalva, a nő egyszer csak Sigmund hatalmas kezét érezheti a vállán.

-Valamit... érzek.

Mondja dübörgő mély hangján, és látni, ahogy orra a kutyákhoz hasonlóan mozogni kezd, és szaglászik a levegőben. De mielőtt bárki is reagálhatna, a lift ismét megáll, és a vészkijárat (a lift tetején lévő csapóajtó) felnyílik, majd pedig egy katona arca rajzolódik ki, aki tüzet nyit a csapatra. Elsőként Sigmundot veszi tűzkereszt alá, akit el is talál, de annak mit sem számít a lövedék, és hatalmas erővel rugaszkodik el, aminek következménye képen a felvonó kicsit meg is inog. A lény kiszakítja a lift tetejét, és ezzel több 10 méter magasságba ugrik, magával ragadva a katonát, akit ugrás közben szó szerint szét morzsol kezei között. Sigmund egészen a a következő emeletig ugrott...

...A következményei pedig meg vannak. Holdfénynek, és Charlienak ideje sincs bármit tenni, mivel a felvonókábelek elszakadtak a nagy erejű ugrástól, és a lift zuhanni kezd, Sigmund alakja pedig egyre kisebb és kisebbé válik. Másodpercek vannak csak a duó számára. Vagy még annyi sem...

Nem talált semmit. Nagyszerű... a munka nagy része rám eső volt. Na jó... mondjuk Charliera is esett egy "nagy rész" Sigmund képében. Ez a lény nem tetszik nekem, még mindig. Fél szememet végig rajta tartom, még akkor is, mikor az aktában szereplő adatokat mutatom a lánynak, aki mintha kicsit túl közel hajolna... inkább arrébb megyek, és hagyom, hogy átnézze az aktát. De arra eszmélek hogy Sigmund megszólal... beszélni is tud. Nagy szerű. Valamit érez... Majd mintha megfagynék, és a levegővételemet is vissza tartom. Ugye nem?

-Vigyázz!

Próbálok Charlie elé sietni, hogy ne őt találja el a katona, de mielőtt megindulhatnék, Sigmund cselekszik, és a lift zuhanni kezd. Ez a nagy állat megöl minket, ha nem cselekszünk valamit sürgősen. De mit? Nincs ötletem...

Jared:
A férfi bőre néhol már nem csupán felrepedt, de teljesen vissza nyerte eredeti formáját, és érezheti, hogy Sarah nem viccelt, mikor azt említette, hogy végez vele. A nő valóban képes megölni a gyerekét, ha arra kerül a sor. De úgy fest nem most, és nem itt van az ideje, hogy ez megtörténjen. Jared keze ügyébe kerül kristálybőrének egy darabja, amivel néhány drótot elvághat, de még így is túl keveset ahhoz, hogy könnyedebben mozogjon. Az elvágott drótok szikrázva kezdenek el csapkodni jobbra-balra, és Sarah a megsérült "testrészére" tekint, majd dühödten fonja körbe fiát még erősebben, és a hanghullámok is egyre magasabb frekvenciát kezdenek el kibocsátani, de amilyen hatalmas hatása van Jaredre, hirtelen... véget ér. Sarah feje rángatózni kezd, a meghiásodót drót pedig szikrákat szórva megcsapja Jaredet, amitől ő a földre kerül. De mind a közben láthatja anyját, kinek szája tátva maradva meghibásodott hangot kezd hallatni, ami sértően magasan szól. Bár károkat nem okoz, de kellemetlen a fülnek. Úgy néz ki Sarah olyan helyen sérült, ahol nem kellett volna...

... és pár pillanat alatt megszűnik működni a nő, mintha csak egy egyszerű működésképtelen gép lenne, úgy áll egy helyben, némileg még szikrázva, és kicsit füstölve. A vörös gömbbe zárt ?Charlie? pedig mintha egyre eltorzultabb arccal rendelkezne, és teste pedig kórosan soványnak tűnik. Abban a pillanatban pedig a burok melletti kijelző panelek vörösen kezdenek villogni, és a "meghibásodás" felirat tűnik fel. A burokban lévő lény pedig Jaredre néz, aki szemében láthatja a félelmet, és mintha szólni próbálna a Charlie klón.



Charlie és Holdfény:
Charlie megragadja Holdfényt, és víz alakban kinyúlva sikerül megkapaszkodnia az akna egyik ajtajának peremében. de mivel a nő azzal van elfoglalva, hogy kapaszkodjon, így nem képes kinyitni az ajtót. A több méter mélység felett lógva, Charlie talán érezheti, hogy Holdfény súlya egyre nagyobb teher kezd lenni, és ha nem cselekszik, akkor vagy mindketten lezuhannak, vagy el kell engednie a férfit.

Talán egyetlen halvány reménysugár most Sigmund, kinek erőteljes ütéseit, és állatias ordítását még hallani lehet. Majd egy pillanat múlva néhány katonát látni, akik lezuhannak az aknába és egyre hangosodó, majd elhalkuló ordítás követi az egészet, mikor a mélybe esnek.

Charlie megmentett... sikerül megkapaszkodnia, de tudom jól, hogy nincs száz keze, és nem fog tudni kivinni minket. Ha az a fenevad megmentene minket. Talán benne bízom... talán, bár erős túlzás a bizalom szó. Majd elhatározásra jutok. Túl fogom élni. Megannyi mindent túl éltem már, és ha meg is halok, nincs mit vesztenem.

-Engedj el!

Mondom Charlienak, majd folytatom, és ráteszek egy lapáttal.

-Túl fogom élni. A bőröm sebezhetetlen.

Fejezem be mondanivalómat, miközben egy pillantással díjazom a mellettünk lezuhanó katonákat, akik ordítva vesznek el az akna mélyében. Remélem Charlie elenged,mert úgy talán képes lesz bejutni az akna ajtaján. Így nem fog se neki, se nekem sikerülni. Szóval ennek így kell lennie!

Jared:
Sarah nem mozdul, és továbbra is olyan, mint egy élettelen tárgy. Miután saját "testrészeivel" lett összekötözve, Jared talán megfeledkezhet egy kicsit anyjáról, és a burokban lévő lényre figyelhet. Egyre inkább kezd elsoványodni, arca beesetté válik, szemei elkerekednek, és talán már-már rémisztő alakot ölt a túlzott elsoványodás miatt. Fogai elferdülnek, haja lassan kihullik, és csak itt-ott marad néhány hajszál a fején. Továbbra is próbál megszólalni, míg nem sikerül kinyögnie egy szót. Eléggé gyengének látszik a lány, és nem is hallani mit mondott, de nem kell tudnia szájról olvasnia Jarednek ahhoz, hogy a szájmozgásból megítélje mi volt az az egy szó. ,,Segíts". A paneleken a meghibásodás felirat eltűnik, és újabb szöveg íródik ki.

,,Instabil DNS-lánc! Fen áll a széthullás veszélye!"

Majd Jared a buroktól nem messze a padlón a rengeteg papírlap között megpillanthat egy talán az érdeklődését felkeltő aktát, amiből több lap is hiányzik, és a következő felirattal van ellátva.

,,211-01es kísérlet
Klónozás"

Charlie és Holdfény:
Újabb és újabb vízcsápoknak köszönhetően Charlie számára kissé elviselhetőbb a súly, de még így is érezheti a megpróbáltatást. Miután Sigmund segítségért kiált, a fenevad testét pillanthatja meg mind két fél, amint az a mélybe néz, úgy 30 méterrel magasabban. Majd alig néhány másodperc kell, hogy a hatalmas testű szörny leérjen a pároshoz, és megragadja mindkettőjüket. Igaz, Holdfényt nem annyira kedélyesen, ez látszik a testbeszédéből, de őt sem hagyja hátra, és akár egy majom, olyan ügyességgel szökken fel a hatalmas testével arra az emeletre, ahonnét a fegyvereseket hajigálta le.

Sigmund Charlie és Holdfény lába alatt már biztos a talaj, ésnincs ki fenyegesse őket. Legalábbis egyenlőre. Sigmund különösen nagy gondot fordít Charliera. Törölgetni kezdi őt, és óvatosan teszi mind azt a hatalmas mancsaival.

-Jól vagy?

Hörgi a lény, mire ha Charlie kicsit körbe néz tudhatja hol is vannak, és merre kell mennie annak érdekében, hogy megtalálják Jaredet.

Nem enged el... nagyszerű. Ő tudja, így talán mind a ketten oda veszünk. Az a behemót kétlem, hogy meghallja a harc hevében Charlie hangját. El van foglalva. Nem is értem, hogy bízhat meg benne. Nem akarom elítélni, de valljuk be, nem bizalomgerjesztő a külseje. De mielőtt még válaszolhatnék Charlienak, rám cáfol Sigmund, és megjelenik. A segítségünkre siet, de látom rajta, hogy engem nem szívesen húz ki a bajból. Minden esetre megtette, és végre biztos talaj van a lábam alatt, alig néhány másodperccel később.

-Kösz.

Bököm oda Sigmundnak, majd kicsit leporolom magam, és kicsit furcsálva nézem a lényt, ahogy gondoskodik Charlieról. Mintha valami... hagyjuk. Körbe nézek, hogy hol is vagyunk, de gőzöm sincs.

-Merre tovább?

Kérdem főként Charlietól, mert kétlem, hogy Sigmund lenne a navigátor.

Jared:
Jared egyenlőre nem kap választ senkitől... sőt mi több, a kommunikátor sisteregni kezd, és kisebb áramütések érik Jared fülét, amik nem fájnak, inkább csak kellemetlenek, de talán érdemesebb megszabadulni tőle. Sarah továbbra is egy tárgyként áll a szobában, így a fiú magára maradt, és neki kell megbirkózni a helyzettel. Legalábbis egyenlőre. A képletek, jegyzetek, és temérdek papírlap között kutakodva, rengeteg talán használható dologra bukkan, de minden szó ami le van írva mintha csak egy teljesen idegen nyelven lenne.

~Fiam! Fiam! Hallasz?

Hangzik fel Jared apjának szavai a fiú fejében. De talán nem ez az egyetlen váratlan dolog Jared számára. A vörös burokban lévő Chalrie ismét megszólal, bár hallani nem lehet hangját, de szájáról leolvasható mit mond.

-... apa...?

~CHARLIE?! Mi történt veled? Jared?! Mi folyik ott? Hol vagytok? Alig érzem Charlie életjeleit!

Hallani ismét az apa aggódó szavait, amik érezhetően feldúltak, és idegesek. De nagyon úgy néz ki hogy a klón Chalie is érti "apja" agyhullámainak üzenetét.


Charlie és Holdfény:
Sigmund gondoskodásából nem kér a lány, amit a lény kissé értetlenül néz. Hatalmas kezeit vissza veszi, és nem nyúl Charliehoz, de abban a pillanatban eléggé ingerülten néz Holdfény irányába, akire a vörösen izzó szemei mellett állatias hörgést ereszt. Nem túl bizalom gerjesztő, de ennél többet nem tesz a lény. Helyette inkább követi védencét, aki minden egyes megtett lépés után, egyre inkább tudja merre is jár, és hamar elérkezik a 9-es laborhoz. De nem ez az érdekes. Az érdekes inkább az, hogy sehol egy katona, őr, vagy más egyén. A folyosó amin végig megy a társaság egyszerűen kihalt, és mintha senki sem lenen az egész komplexumban. Kissé vészjóslónak tűnik az egész, de talán nyugtató az a tudat, hogy Jared az ajtó mögött van, ami előtt a társaság is áll.

Az a majom eléggé érdekesen néz rám. Nem tetszik ez nekem. Bár nem tesz semmit, de ez a nézés és a hörgés nekem bőven elég ahhoz, hogy megingasson még inkább abban, hogy vajon bízhatok-e benne, vagy sem. Charlie minden szó nélkül megindul, eléggé feldúlva, amit nem igazán tudok mire vélni. Nem értem mért lett ingerült, de hogy őszinte legyek nem nagyon érdekel túlzottan. A feladat az, amit végre kell hajtani, és semmi más. Ezt nem felejthetem el! ... semmi más... Sóhajtok egy nagyot, mikor kimondom magamban ezt a két szót, és kissé nehezen, de tovább lépek.

A folyosókat járva, nem tetszik nekem a környezet. Számítottam fegyveresekre, meg sikoltó orvosokra, de egyik sincs. Kihalt az emelet, mintha soha senki nem lett volna itt. Nem nagyon tetszik nekem ez, és kicsit óvatosan próbálok járni, és mindenre figyelni. De főként Sigmundra... Egészen addig, míg nem a 9-es labor elé nem érünk. Kicsit várakozóan nézek Charliere, akit még mindig nem értek, de nem akadok fent rajta. Ha nem ellenkezik, akkor én mennék előre, és nyitnék be a helységbe, felkészülve talán a legrosszabbra.

~Jared maradj ott! Az a labor! Ott van minden... ott van Sarah munkája! Ott az összes kísérlet!

Mondja az apja Jarednek, kinek a hangja minta más lenne... mintha kicsit követelő. Mind ezek ellenére a fiú nem tud segíteni Charlien, aki pár pillanat múlva már szó szerint csak csont és bőr, kezei és lábai elsorvadva, egy csontként állnak ott mind össze, és feje teljesen eldeformált állapotra vált. Életjelei pedig egyre inkább azt mutatják, hogy csak másodpercek vannak hátra, és látszik az eltorzult arcán, hogy nehezére esik már pusztán lélegeznie is. Ebben a pillanatban lép be a helységbe Az igazi Charlie, Holdfény és Sigmund is, akiket Jared, a burokba zárt lény és a rengeteg jegyzet fogad a falakon, és a földön minden felé, na meg Sarah, aki a robot testébe zárva mozdulatlanul áll.

~JARED! Vigyél mindent amit tudsz! Hallasz, fiam! Vigyél minden aktát!

Mondja ismét az apa, akinek a hangját már Charlie is hallhatja, de ő is érezheti a különös őrületet apja hangjában. De nem csak ez az egy különös dolog amit tapasztalhat a testvérpár. Sigmund hirtelen a burokhoz ront, és dühödten, ingerülten egyszerűen belever, átütve annak falát, és szétnyomva a benne lebegő lényt, akinek csontjai darabokra törnek. A fenevad pedig rémisztő hangon ordít rá a klónra, majd még rá is tapos, és Jaredet úgy löki félre tőle, mint egy rongybabát. Zihálva veszi a levegőt a hatalmas behemót és láthatóan nem lesz könnyű lenyugtatni őt, miközben vér vörösen izzó szempárjával néz rá Holdfényre.

Belépve a laborba, valami burokban lebegő valami, egy robot, meg több tucat akta, jegyzet, és a falakra vésett képletek fogadnak. Kicsit bizar, és mind ezek fejében Jared is itt van. Nem igazán tudom hova tenni a helyzetet, főleg a robotot nem, ami mozdulatlanul áll Jareddel szemben. Lenne néhány kérdésem, de Sigmund megelőz, és tombolni kezd, minek a vége az, hogy eléggé nagy őrülettel a szemében rám néz, és úgy érzem nem lesz jó vége. Egy lépést lassan hátrálok, és Charliera nézek, aki talán lenyugtathatná a társát, de tény, hogy Sigmund nem nagyon szimpatizál a férfiakkal, főleg, miután láttam, hogy Jaredet hogy félre lökte.

-Ha rám támad, megölöm.

Súgom oda Charlienak, és remélem tényleg képes leszek rá, mert a testsúlykülönbség, és a fizikai erő fölénye ellenfelem oldalára billenti a mérleget, az biztos.