Blaise Mulan ( A "Lajhár") Otthona

Egy pici lakás, ami kívülről egy apró kockának látszik, bár többrétegű beton fedi. Az ablakok redőnyei le vannak húzva, így komor hangulatot sugall, az arra tévedő emberi szemeknek. Egy kicsi előszobával van megdobva, ami egyben a konyha is. A toalett és a fürdőszoba a bejárat közelében van. A konyha mellett van egy hálószoba. Az egész belülről egy szőnyeg és parketta fedi. A zuhanyzót és toalettet pedig csempe. Körül nézve spártai a környezet. A konyha csupán egy asztalból, pár székből és egy hűtőből áll. A háló szobában egy kényelmes Francia ágy helyezkedik. Az ágy mellett egy Éóéjjeli asztalon a rádióm helyezkedik el. Mellettük pedig az öltöző szekrényem.

( idővel majd fejleszteném a házat)

Kemény napunk volt. Sok dolog történt. Fizikailag és mentálisan is lefárasztott. Szerencsémre nem kell egyedül mennem, mivel egy kollégám hazakísér. Milyen kedves tőle.

- Köszönöm szépen, Mr. Mulan a segítséget! Amúgy egy másik kolléga azt mondta, hogy adjam át ezt a levelet magának!
- Kolléga? Érdekes. Kösz!. Majd megiszunk valamit. Oké?- majd beül a kocsijába és elhajt.

A levél borítékja kékes színű. Van súlya is. Nem tudom, hogy mi állhat benne, ezért kinyitom. Biztos nem bomba, ha igen, akkor így jártam. Egy emberrel kevesebb az univerzumban. Meg szagolom a levelet és jobban kitapogatom, majd kinyitom óvatosan, hogy ne sérüljön meg a tartalma.

" Az élet egy doboz lőszer. Hamar elfogy" - Duke Nukem

A borítékban két papír található, az egyik maga a levél, a másik egy kép, amin egy sötét alak fegyvert fog egy kislányra. A másik papíron ez olvasható:

Kedves Blaise!

A kislány sírógörcsöt kapott, de más baj is érheti, ha nem teljesíted a követeléseimet! Gyere le pontban este kilencre Newtonba, az elhagyatott építkezési területre, és ne hozz magaddal senkit. Ezután még tárgyalhatunk!

Puszi: Michelle Sinestrang, Árnylány.

Ha ránézel az órára, láthatod, hogy 20:39 van, szóval sietned kell, ha meg akarod menteni a lányt...

//Folytatás: Newtown városrész: Építkezési terület//

Szerencsémre a levél tartalma nem sérült meg. A szemem meg akadt a borítékban levő képen. Egy kislány volt rajta, akire fegyvert tartott valaki. A képen nem láttam tisztán azt a bizonyos alakot, de nem sejtettem semmi jót. A képek után elolvastam a levelet.

"A kislány sírógörcsöt kapott, de más baj is érheti, ha nem teljesíted a követeléseimet! Gyere le pontban este kilencre Newtonba, az elhagyatott építkezési területre, és ne hozz magaddal senkit. Ezután még tárgyalhatunk!"

Besz@rok. Ha jól tudom, eddig még nem voltam a nyilvánosság előtt. Nem szerepeltem címlap újságban, sem tv-ben. Nem adtam ki semmilyen könyvet a magányos hősök című művemben. Akkor honnét a fr@ncból tudják a nevemet? A falnak támasztottam az egyik kezemet és néztem a levelet. Valaki, aki közelről ismerhet. De kicsoda? A levél írójának a neve sehogy sem tűnt ismerősnek.
Michelle Sinestrang. Érdekes, csak kopködök, amikor megpróbálom kiejteni a nevét.
Elhagyatott építkezési terület? Azta, kezdek félni. Egyedül, de miért? Vajon meg akar ölni? Nem tudok mit tenni. Nincs telefonom. Sem tollam, hogy írjak egy levelet, ha eltűnnék. Semmi közöm a kislányhoz, de nem szeretem, ha valaki kislányokat tart fogva. Mindig is utáltam az ilyen alakokat, akik a gyengéket terrorizálják. Nincs vér bennük, hogy valami kihívóbbat tegyenek. Mélyen a lelkembe nézek és vissza emlékezem az eskümre. " Megvédjük a gyengéket és a rászorulókat" Egyik énem semmit sem akar tenni. De a másik igen. Gyorsan felveszem a rendőrségi bőrkabátomat, amire rá van írva, hogy police. Egy sötétkék szövet nadrág és egy bakancs van rajtam, meg persze a bőrkabát. Remélem nem fázok meg. Gyorsan lefutok a találkozási helyre. mi előtt bemennék körbe járom az épületeket, és a szemközti ablakokba is bepillantok. Majd be megyek.

( Ő szerintem nincs nálam fegyver, mert leadtam az őrsön. A kocsit meg ott hagytam, hogyha meghalnék, akkor az legalább megmaradjon a rendőrségnek.)

//Folytatás: Newtown városrész: Építkezési terület//

Szabadnapot kaptam. Reggel kipihentem ébredtem. A hűtő üresen állt, ezért el kellett mennem a boltba, hogy bevásároljak. Ezután megreggeliztem. Jól eső érzés töltött el, miközben a tv-t néztem. Az ajtók és ablakok be voltak zárva, így lepihentem egy kicsit. Este 7 órakor ébredtem. Sokáig pihentem, de nem csodálkozom, hisz egy zsaru élete, tele van fáradsággal.
Ki mentem egy szívni egy kis friss levegőt. A posta ládát megnéztem. Tele volt szórólapokkal, és egy érdekes kék borítékkal. " Jaj ne, ugyan az a boríték mint múltkor!"
Amikor láttam egy ehhez hasonló borítékot, meg voltam fenyegetve és zsarolva. Be kellett épülnöm egy bűnszervezetbe, és gonoszkodni kellett. Szegény börtön őrök. Na meg a sok korrupt kolléga. Meg azok az isten verte alakok. A furcsa nő, meg az a madár ember. Meg agyagpofa, aki véget a kórházba kerültem. Sokáig tartott a felépülésem.
Be vittem a levelet, közben megszólalt a telefon. Lassan oda sétáltam, és leemeltem a kagylót a falról.
- Blaise Mulan, miben segíthetek.- közben fogtam a kék borítékot. Éreztem, hogy valami nagy gáz lesz megint.

A telefonban egy szintén számodra ismerős hang szólal fel:

-Szia, Lajhár! Mr. A vagyok! Remélem emlékszel még rám. Ismét egy feladatom lenne neked! Ez most nem lesz olyan durva, mint az előző, de sokkal komolyabb! Nem szeretnék többet beszélni róla, nézd meg te magad! - amikor ezt a mondatot befejezi, a boríték pukkan egyet, és láthatod a tartalmát: egy halom pénz van benne, és egy papír. - A papíron hat név van. Ezeket ha kitörlöd a rendőrség aktáiból, úgy, hogy soha többé ne találhassák meg őket, a pénznek a tripláját kapod meg. Lopd el az aktákat, és hozd el nekem Burnley városrész Saint Street 5. házába. Ha megvan, megkapod a pénzed, és békén hagyunk! Minden rosszat!

Mondja, majd leteszi. Ha megnézed, több 500 dollárt hagyott a borítékban a pali. Aztán valaki becsönget hozzád. Ha megnézed, láthatod, hogy az egyik kollégád az...

//500 USD ~ 100 ezer Ft //

A telefon kagylóból olyan hangok jöttek, mintha valaki a wc-n szélgörcsöktől szenvedne. Nem volt tiszta a hangja, sőt büdös is. Ez Mr. A volt, a régi cimborám, akivel van némi összetűzésem a múltból. Hmmm korrupció. Le akar fizetni 500-al, hogy semmisítsek meg 6 db aktát. Ha végre hajtom, akkor a háromszorosát kapom meg. Érdekesnek hangzik, ezért utána járok a végének. Szóval van pénze, ha csak úgy kidob 500-t az ablakon. Vajon honnét lehet ez a pénz? Miből van? Drogok? Prostik futtatása? Lakás maffia? Ha nem én lennék Mulan, akkor csábításba esnék, de mivel én vagyok, ezt sértésnek veszem. 6 db ember aktájáért csak 1500 a maximum? Talán többet is kaphatok, ha az annyira fontos. Elolvastam a neveket, közben csengetett az egyik kollégám. A levelet elraktam a farzsebembe, a pénzt pedig az egyik szekrénybe.
Kinyitom az ajtót, és látom az egyik ismerőst az őrsről. Rámosolygok, majd kezet rázok vele, közben vakargatom a tarkómat. Milyen jól időzített.
- Üdv kolléga, mi járatban erre?- kissé kezdtem fázni, mert csak egy atléta volt rajtam, és a farmerem, na meg persze a zoknim.

A papíron található öt név:

-Edmund Dorrance
-Lonnie Machin
-Rupert Thorne
-Thomas Eliot
-Maya Blaze

Amikor Blaise kinyitja az ajtót, a kollégája //nevezzük el Northonnak // ijedt arccal mondja neki:

-Üdv, Lajhár! A GCPD-nél ma valami szörnyűség történt: két ember emberünket kirúgták, mert az akták közt kutakodtak, és elvittek egyet közülük... ha jól emlékszem... igen: Marco Fenis aktája volt az. Szerencsére visszaszereztük őket, de a számítógépen újra meg kellett csinálni az aktáját, mert a mocskok azt is kitörölték! Na mindegy! A lényeg: úgy néz ki, hogy most rögtön be kell jönnöd az őrsre, és őrizned kell az aktákat, mert nincs más szabad ember, a két korrupt disznó pedig súlyosan megsebesítette az őröket. Ez van, sajnálom haver! Szállj be a kocsiba, elviszlek!

A sok aktarendezésben eltelt az idő. Már mindenki hazament. Pár képet találtam a célszemélyekről. A másolt aktákat eltettem a kabátom alá, majd felvettem, és távoztam. Az utca hideg volt, és sötét. A szolgálati kocsihoz indultam. A kulcsot bedugtam, és elfordítottam. A motor felpörgött, és haza mentem. A ház üres volt. Be kulcsoltam az ajtót, és vettem egy frissítő zuhanyt, majd az ágyamban kötöttem ki.

Mulan aludni próbál a vak sötét szobában. Egyszer csak hallja, hogy valaki beszél hozzá. Ekkor érez egy hatalmas ütést a gyomra tájékán. Azonnal összegörnyed a fájdalomtól, és nyög egyet. A hideg végig fut lábától, egészen a nyakáig, ugyan is levették róla a takarót. A sötétben nem látja ellenfelét. Nem is keresi tovább, mert az rá vetette magát, így nem tud mit csinálni, mint hogy magára húzza az ellenfelét, és a karjait megpróbálja lefogni, ahogy csak tudja. Majd megfejelni ellenfelét, és felül kerekedni, hogy ne maradjon alul.

Rébusz írta:

Amikor Blaise már majdnem elalszik, meghallja Mr. A hangját:

- Nos, Bléjzi! Arra kértelek, hogy hozd el nekem az aktákat, hogy elégessük a szemem láttára. Ehelyett te lemásoltad őket, és lefeküdtél aludni! Nagyon gonosz fiú vagy, Lajhár!

Aztán megjelenik előtted a hang gazdája. Lerántja a takarót rólad, és gyomron vág a botjával, ezután eldobja azt, és rádveti magát.

Olvasd el figyelmesen a mesélői reagot!

Mulan helyzete kezdet érdekessé válni. Le gyűrte ellenfelét, aki azonban félreugrott, és az ablak irányába ment. Egy kéz megragadta, és már kint is volt az utcán. Blaise fel kapta az éjjeli szekrényéről a pisztolyait. Majd pizsamában kiugorva az ablakon, üldözni kezdte. Fel mérte a távolságot, de nem lőtt. Élve kellett neki, hogy kifaggassa. Talpa alatt hideg volt az aszfalt. Mezítláb nem kényelmes futni, de ezzel nem törődött, mert az ellenfele feldühítette, hogy éjszaka támadta meg.
- Állj meg te tolvaj! Elloptad az álmomat!- kiáltott rá mérgesen. Ritkán látni egy pizsamás rendőrt, aki pisztolyokkal a kezében rohangál.
- Ha elkaplak, véged lesz.- majd tovább futott, és gyorsított a tempón. Talpa már kezdet felsebesedni.

Rohanok sebesen az úton. Hátam mögött egy kocsi. Éppen félre akartam ugorni, amikor mellém érkezett, és kinyitotta az ajtaját.

-Siess már, te Lajhár! Nem hagyom, hogy Anarchia és Fenis megszökjön!

Ha meg akart volna ölni, akkor megtehette volna, már régebben. Beszállok a kocsijába, közben a pisztolyokat magamhoz húzom. Jobban megnézem az idegen arcát.
- Kösz a fuvart.

// "Most már láthatja, hogy egy magas férfi ül az autóban. Arcát nem látja, ugyanis valami kötés takarja" //


Ugyebár Blaise a fent említett okok miatt nem látja a tag arcát, valahonnan ismerős lehet a hangja... Aztán a sofőre rátapos a gázra, néhány másodperc múlva már jó gyorsan hajtanak. Közvetlenül a menekülők mögött megy, nem tér ki, aminek az az eredménye, hogy mindkettejüket elüti az ember. Mr. A átesik az egész autón, a földön fekszik, a másik, aki elrabolta őt felkenődött a szélvédőre. Blaise csak most látja, hogy a tag nem más, mint Norton, a kollégája. A sofőr idegesen száll ki, előkap egy pisztolyt, leszedi a rendőrt a kocsiról, és hozzányomja az ajtajának. A pisztolyt a fejéhez tartja, és idegesen kérdezi a fickót:

-Fenis! Engem nem versz át! Beszélj: ki bízott meg?!

Érdekes szituációba keveredtem. A mellettem ülő sofőr, elgázolta azokat, akiket üldöztünk.
- Huh ez szép volt. Én sem tudtam volna jobban csinálni!- ujjongva kiáltozok. Majd észre veszem, hogy Norton-t ütöttük el. A sofőr pedig, rá szegezi a pisztolyt.
- Hé!Hé?! Hé4. Mit csinálsz? Ő rendőr. Milyen megbízásról van szó?- nézek rájuk értetlenkedve, közben a pisztolyomat az újdonsült barátomra tartom, és Mr. A-t próbálom megcélozni a másik marokfegyverrel. Vegyes érzelmek kavarodtak bennem. Nem tudtam, hogy ki az ellenség. Kiben bízhatok meg.

- Amőba? Milyen hülye név ez? - nézek rájuk értetlenül. Ez a sofőr pedig Thomas volt. Teljesen meg voltam döbbenve. Legszívesebben ott hagytam volna őket, egy egy golyóval a fejükben, de így nem tudok közelebb jutni a titkos szervezethez.
- Ház ez isteni.
Ekkor a volt kollégám, átváltozik, és fejbe rúgja Thomast. Én nem avatkozom közbe, mert senkiben sem tudok bízni ezek után. Hanem inkább hátrébb állok, és az egyik pisztolyt rájuk tartom. A másikkal, pedig keresem Mr. A-t, aki biztos itt lehet a közelben, hogy bármikor lecsapjon ránk.
- Mr. A, gyere elő feltartott kezekkel!

Félelmetes körülmények között vagyok. Az Amőba megtámadott, és nagyon ügyesen elvette tőlem a fegyveremet, majd harcképtelenné tett. A szemem alá vert, és én a földre hullottam, mint egy darab levél. Nem érzékeltem a külvilágot, és csak feküdtem. Próbáltam valahogy magamat összeszedni, de nem sikerült. Ezek tuti kifognak nyírni. Sebaj, legalább egy emberrel kevesebb az élők sorából. Nem tudom meddig ütöttek ki, de ha felbírok lelni, akkor vakon lőni kezdek valamelyik vörös foszlányra. Kezemben a pisztoly remeg, és szinte alig látok, csak körvonalakat.