Knights Stadion

A fekete fazon egy kis fáziskéséssel ugyan, de udvariasan válaszol, és még meg is kínál a cigijéből. Bár nem vagyok szakértő, de érzem, hogy ez nem egy átlagos bagó, sokkal inkább fű. Sosem élek ilyesmivel, így elutasítom a slukkot.

- Nem kösz, nem dohányzok.

Aztán a pasas nekiáll velem haverkodni, bár sosem láttuk egymást ezelőtt. Kérdezget a kocsikról, a bokszról, ilyesmiről. Szerintem igencsak a fű beszél belőle, attól lett kedves. De mindegy, amíg ilyen haverkodós, addig én is az vagyok.

- Hát, a bokszot szeretem, bár nem ástam bele a témába magam túlzottan. Viszont azt tudom, hogy ez nem mindennapi meccs, ezért is jöttem el. Amúgy nem szoktam meccsre járni, elég nekem a TV-ből is nézni, ez viszont túl izgalmasnak ígérkezik ahhoz, hogy az ágyból, félig elaludva nézzem. Ami pedig a kocsikat illeti, nem vagyok fanatikus, de szeretem a szép autókat, sokszor játszok a gondolattal, hogy egy ilyennel száguldok a városban, de még nem szántam rá magam soha, hogy vegyek is. Te mit hajtasz?

Tudom, hogy kell várjak pár másodpercet a válaszra, de mindegy, nem baj, ráérek. Eközben ahogy látom, kezdenek elfogyni a bejövő emberek, a helyek kezdenek megtelni, mostmár kezdődhetne a meccs.

Nemsokkal azután, hogy ezt kigondoltam, a bíró köszönti is a tömeget, és kezdi felkonferálni a harcosokat. Elsőnek Vadmacska lép a ringbe. A tömeg majd' megőrül, eközben én szolid tapssal "üdvözlöm" a remek sportolót, és várom, hogy jöjjön elő a másik is, és kezdődjön el a bunyó. Odaszólok a színes tesónak:

-Szerinted ki nyer ma este?

Ismét lassú válaszra számítok, de ez nem zavar. Mint mondtam, amíg nem csinál semmi rosszat, addig kedves leszek.

Siker koronázza tettemet, a két őrt "mozgásképtelenné tettem". Bár az egyik megpróbál a rádiójához nyúlni, Szikla remélem leintézi őket. Ha nem, még mindig használhatom a fegyveremet, és rászólhatok az őrre, hogy a következő golyót a fejébe kapja.
El kell tűntetni a nyomokat, ha az emberekkel végeztünk, akkor valamivel megkötözzük őket, és elrejtjük a folyósón lévő ajtók egyike mögé. Szerencsés lenne egy kisebb takarítószertár.
Ha Szikla odajön hozzám, megmondom neki, hogy már találkoztunk.

Eh, "remek", Salorio elindult valamerre. Valszeg, hogy intézkedjen a likvidálásom ügyében. Az egyik őr is csatlakozik hozzá. Hát ez nagyszerű. Itt ülök fegyvertelenül, miközben maffia bérgyilkosok ólálkodnak körülöttem. Közben a bérgyilkos fickót még mindig próbálják rávenni a csatlakozásra. Majd Falcone is elindul Salorio után. Csodás, már minimum hárman vadásznak rám. Tőlük biztos nem szedték el a fegyvert a biztonságiak. Ebből már nem lesz meccsnézés. Kár, pedig igazán érdekelt a mérkőzés. A belépő árát majd bevasalom a szemfüles Salorion. Felállok a helyemről, majd elindulok a kijárat felé. Megkeresem valamelyik öltözőt. Ha csak egy őr áll az ajtó előtt, akkor megtámadom, és megpróbálom kiütni, hogy elvehessem a fegyverét. Ha többen vannak, akkor megállok egy percre gondolkodni, úgyhogy ne lássanak. Ha nincs őr, akkor megpróbálok bemenni az öltözőbe.

Emberek fekszenek körülöttünk, a takarítás nem lesz könnyű. Egy Őrszoba feliratú ajtó az egyetlen megoldás, bár szimpatikusabb lenne egy kevésbé rizikósabb helyet sejtető felirat. Sziklához fordulok:
- Nem késlekedhetünk Szikla, a többi őrnek valószínüleg feltűnik 6 tag hiánya! - Időt nem hagyva a reagálásra benyúlok a táskámba, feltépem a rejtek-zsebet, és kiveszem a fegyvereket, a kést, és a maszkot. Utóbbit a fejemre húzom, miközben tovább lököm a rizsát- Mondtam már, hogy találkoztunk? Gyere, takarítsuk fel ezt a sz@rt! - nem láthatja a maszkom alatt, de a hangomból kinyerheti, hogy vigyorgok.
A fegyvert a kezembe veszem, és közben imádkozom, hogy ne legyen odabent senki. Majd egy talpaló rúgással berúgom az ajtót, remélem sikerül. Ha vannak odabent, fegyvereimmel célba veszem a bentlévők fejét:
-Jó estét, jó szurkolást! Remélem jó a meccs, és nem gondolkodnak semmi meggondolatlanon!
Ha nincs bent senki, jelzek Sziklának, hogy ráncigáljuk be az embereket, kötözzük meg őket, csitítsuk el őket, és zárjuk be őket!

Azt hiszem, kicsit sokat szövegeltem a beszívott komámnak itt mellettem, nem úgy néz ki, mint aki minden szavamat felfogta. Egy kérdésnél azonban felcsillant a szeme, és mintha elmúlt volna a fű hatása, elkezdett szövegelni a kocsijáról. Tényleg fanatikusan rajong azért az autóért, ha még befüvezve is elmond róla minden adatot, még a legapróbbakat is, amikből én már nem sokat értek, de nem akarom megbántani, így, mintha tudnám, miről beszél, elismerően bólintok miközben sorolja a sok számomra kínai adatot.

- Az már valami tesó.

Egész véletlenül egy portfóliónyi kép is van nála az Impaláról, amiket sorba mutogat meg nekem. Minden szögből mindenféle háttér előtt készültek képek. Egy idő után kezdem unni a dolgot, de ezt nem mutatom ki, csak reménykedek, hogy nincs még 200 képe a kocsiról. Miközben mutogatja a képeket, én csak a "szép", "ez igen", "azta", "na ez jól sikerült" és hasonló szavakat ismételgetek.

Hamarosan a második résztvevőt is felkonferálja a bíró, Kalapácsot. Mostmár tényleg bármikor kezdődhet a mérkőzés, izgatottan várom.

Ez könnyebben ment, mint gondoltam, a benti zabagépnek esélye sem volt. Szolgálati bilincsét elkobozva keresek valami erős dolgot, amihez odaerősíthetném. Eközben mondom Sziklának, hogy hozza a következő tápost, és ha elkezdi megbilincselni, én megyek a következőért.
Huhh, egy kicsit leizzadtam. Meló közben náha odatekintek a képrenyőre. Kalapácsra pont akkor számolnak rá.
- Állj fel Holyfield, állj már fel!- A következőt bosszúsan magam elé mondom, de úgy, hogy a magánál lévő őr is meghallja- Ha nincsenek ezek a mindenlében-két-kanál biztonságiak, már rég a tömegben tombolnék.
Miközben újra odafordítanám tekintetemet a tévére, megakad a szemem az egyik kamera felvételein.
- Szikla, ezt nézd! - mondom, és fegyvereimet már készítem is elő.
Ha Szikla akar mondani valamit, akkor meghallgatom, majd jelzem neki, hogy számomra egy emberi élet többet ér, mint az évszázad meccse. Leolvasom a kamera helyzetét, és elindulok. Ha Szikla úgy dönt,hogy velem tart, örömmel fogadnám, ellenkező esetben :
- Akkor adios amigo, remélem még látjuk egymást! ( Remélem az utóbbira nem kerül sor. )

A meccs nagyon izgalmas eddig, és szerintem ez nemigazán fog változni. Mindkét fél nagyon erős, és jó formában, jóformán lehetetlen megjósolni, hogy ki kerül padlóra, és kinek emelik fel a kezét a mérkőzés végén. Miközben élvezem a meccset, újonnan szerzett haverom az utolsót szívja a cigiből, amit aztán előrepöcköl egy néző kalapjába. Elég felelőtlen a csóka, azt meg kell hagyni. Én azonban most elememben vagyok, érzem, hogy képes lennék kiütni mindkét bokszolót akkor is, ha egyszerre jönnének nekem. Csak úgy osztanám nekik, megemlegetnék. (közben előrecsapok az ökleimmel). Asszem kicsit sok füstöt kaptam az arcomba, de nem hiszem, hogy megártott nekem. Viszont a fejem kicsit kezd fájni, nem vagyok a legjobban. A tag mellettem úgy nézem elaludt, aminek én kifejezetten örülök, legalább nem zavar be egy ideig. Mostmár nyugodtan élvezném a meccset, ha nem lennék ilyen rosszul. De sebaj, voltam már rosszabbul is, békésen ülök, nézem a meccset, és várom, hogy elmúljon a fű hatása. Ez nem tarthat sokáig, mivel csak épp a füstből lélegeztem be egy keveset. Na reménykedek, közben nézem a bunyót, mostmár zavartalanul.

Sikerül megtalálnom Vadmacska öltözőjét. Szerencsére csak egy őr áll az ajtónál, így kihasználva a meglepés adta előnyt, kifektetem a fickót. Bevonszolom az ájult őrt az öltözőbe, majd összekötözöm a kezeit a nadrágszíjával, majd Vadmacska ruháival a lábait is gúzsba kötöm, betömöm a száját egy gombócba gyúrt zoknival, még a szemét is bekötöm egy alsónadrággal. Ezután elveszem az őr cuccait, elsősorban a fegyvereire van szükségem, remélem van pisztolya. Miután kifosztottam a szerencsétlent, leülök egy kicsit gondolkozni. Talán lesz esélyem elkapni Mario Falconet. Ki kell találnom, hogy csípjem el. Közben az egyik fülemben még mindig ott van a lehallgató fülese, így valószínűleg még mindig hallom, miről beszél a bérgyilkos és Morino.

//No akkor én mesélek itten mindenkinek, kivéve Teodor Blacknek és Adam Stamfordnak, nekik Joker mesél! //

Genzo már nyugodtan nézhette volna a meccset, fekete 'haverja' egy jó nagy rezdülés után kinyitja szemeit, és meglepődötten néz Genzora:

-Tesó! Há' mé' nem keltetté' fő'?! Vazz' kértelek, hogy ha elalszom keccséé' fő'!

Mondja, majd durcásan nézni kezdi a meccset.

Kurt lelkesen szurkol Vadmacskának, aki az ellenfele sérülése miatt történő szünetben az edzője társaságában elindul az öltözője felé. Kalapács is így tesz, ám ő a másik oldal felé indul el. Griff mellé hirtelen odasétál egy férfi, arcfestéséből egyből látható, hogy kinek szurkol ma: a homlokára nagybetűkkel ki van írva: "Vadmacska" , a szája fölé pedig macskabajusz van rajzolva. Odasúgja Kurt fülébe:

-Szevasz! Látom te is nagy Vadmacska fan vagy! Elárulok valamit: meccs előtt elhaladtunk az öltözőjük bejárata előtt, és láttuk, hogy egy kalapos fickó valami tablettát adott Kalapácsnak. Titkos forrásoktól tudom, hogy Kalapács fog nyerni, csalással! Én megyek, elintézem, hogy ne nyerhessen. Van nálam egy játékstukker, megfenyegetem, hogy adja fel a meccset. Ha gondolod, gyere segíteni, hátha többen lesznek!

Mondja, majd elindul az öltöző felé. A fal mellett elkezd osonni, nem valószínű, hogy átjut az őrökön, főleg, hogy rendkívül gyenge fizikuma van. Azonban többet Kurt már nem láthat, ugyanis a többi néző eltakarja.

Morino Hatred válaszán mosolyog, majd így szól:

- Nincs szükség bundára, Kalapács így is szétveri a cicát. Remélem hogy ön is hasonlóképpen fog cselekedni!

Mondja.

Mindezt Duncan is hallhatta, aki Vadmacska öltözőjében ül, ahonnan nem hallhatta, hogy szünet következik, éppen ezért lehet számára meglepő, hogy Vadmacska és az edzője lépnek be az öltözőbe:

- Ki maga, és mit akar?! A maffia küldte?

Kérdi Vadmacska edzője idegesen.

Gondolkodásomat az ajtó nyílása szakítja meg. Vadmacska és az edzője lép be az öltözőbe. Mi a fene, már véget ért volna a mérkőzés?

-Miért gondolja, hogy a maffia küldött? Tán gondjuk akadt velük? Ha igen, én tudok segíteni. Fogalmazhatunk úgy is, hogy előszeretettel teszek keresztbe nekik? Nos mit szól hozzá? Persze ha nem akarnak élni a szolgáltatásaimmal, akkor lelépek.

Felkészülök a védekezésre, ha esetleg rám támadnának. Igaz hogy Vadmacska kemény fickó, de azért mégiscsak egy ex-Ranger vagyok, szerintem eltudok bánni vele, ha szükséges.

Miközben sietek a kamerában látott helyszín felé, ruhám preparált belső zsebeiben elsüllyesztem a maszkot, és a fegyókat. Remélem Szikla is így csinál, ugyanis feltűnő lenne egy kardos csávó a kihaltnak vélt folyósókon. Mivel leolvastam a kamera helyzetét, próbálok célirányosan haladni. De hirtelen...
Belépünk a helységbe, de nincs ott senki. Ez furcsa. Eléggé nagy kalamajkának tűnt a TV-ben, nem hiszem, hogy így eltűnt minden nyomtalanul. Talán a harc a folyósó valamelyik ajtaja mögött folytatódik.
Ha beért Szikla, akkor szólok neki, meg nem állva, de tempómból kicsit visszavéve:- -Enyém a bal oldali ajtó, tiéd a jobb!-, és már készülök is feltépni a bal oldalon lévő ajtókat. Addigra már a maszk visszakerül a fejemre.
Ha még nincs sehol Szikla (ami kizárt, hisz gyorsnak vélem a tagot), elkezdem egyedül a felderítést.

Zavartalanul nézem a meccset egy ideig, ám ez nem tart sokáig, ugyanis újdonsült barátom felébredt lassan, és szemrehányásokat tesz nekem, hogy nem költöttem fel.

Nem reagálok túlzottan ezekre a szemrehányásokra, csak ránézek, vágok egy értetlen arcot, és nézem tovább a meccset, mert valahogy jobban érdekel, mint ez a ház itt mellettem. Ha eldurvulnak a dolgok, nem én járok rosszul, úgyhogy nem foglalkozok vele addig, amíg csak szája van. De talán most leköti a meccs, nincs kedve bunyózni. Néha támad egy-egy olyan gondolatom, hogy miért pont ő került mellém, sokkal nyugodtabban nézhetném a meccset, ha nem zavarna be állandóan. De mindegy, most már ez van, elviselem valahogy, aztán remélhetőleg úgyse látom többet.