Knights Stadion

Egy hatalmas stadion, az Amerikai foci, és a baseball rajongóinak, ahol a Gothami Lovagokat dicsőíthetik a szurkolók. Gyakran ad más eseményeknek is otthont a stadion, leginkább sporteseményeknek, de egyéb másnak is. A nézőtérre több ezren is beférnek, így ideális bármilyen nagyklétszámú rendezvényhez is.

A mai nap egy jeles nap. Ugyan is a már rég visszavonult ex-bokszoló egy mérkőzésre még visszatért. Hatalmas rá az érdeklődés, és épp ezért a stadionban került megrendezésre. A szervezők rengeteg különféle programmal kecsegtetnek a jegyvásárlóknak, és nem csak kizárólag Ted Grant alias a Vadmacska és Hammond Herold a Kalapács mérkőzése az első számú célpont. Lesznek kiöregedett bokszolók által megvásárolható értéktárgyak, a fiatal újoncok autógrammot osztanak, és valaki egy sorsolás következménye képen eltölthet egy teljes órát magával a Vadmacskával egy elkülönített VIP teremben, ahol kiélheti rajongói vágyait vele kapcsolatban. Hatalmas a tömeg már a bejárat előtt, és pedig még 1 óra van kezdésig. Az érdeklődésre való tekintettel és a hatalmas stadion által nyújtott térnek köszönhetően, több óriáskivetítőt is elhelyeztek a stadionban, hogy mindenki jól láthassa a mérkőzést. Ekkora érdeklődést még semmi nem övezte az elmúlt 10 évben, mikor a Gothami Lovagok bejutottak a Playoff döntőjébe. Duncan, Genzo, Adam, Kurt, Hatred és Teo mind egy hosszú kígyózó sorban kötnek ki, hogy bejuthassanak a helyükre. Mindegyikőjük a tárcájának megfelelő helyet tudott vásárolni magának, ki közelebb, ki távolabb a ringtől. De egyenlőre még nem élvezhetik a székek által nyújtott kényelmet, és valószínűleg jó darabig nem is fogják, hisz legalább 100-an állnak előttük, és már vagy fél órája várnak a bejutásra. Mindenki alapos átkutatáson esik át a biztonsági őrök jóvoltából. Három igen szépen megtermett úriember figyel arra, hogy senki ne jusson be a stadionba, aki nem oda való, és hogy senki ne vigyen magával oylat, ami nem tolerálható. De csak egy kérdés van. Ez egy boksz meccs... igaz, nem egyszerű, de akkor is csak egy sportesemény. Még is igen nagy figyelmet fordítanak a biztonságra.

Másnaposan fetrengve egy motel szobában elhatároztam, hogy egész nap tv-t fogok nézni. Ám ezen elhatározásom hamar meghiúsult, amikor megláttam a közelgő boksz meccs hirdetését. Erre el kell nézni. No persze a szórakozáson kívül más miatt is érdemes ellátogatnom a mérkőzésre. Valószínűleg néhány caporegime is kinéz a meccsre, talán maga Falcone is ott lesz. Talán sikerül egy kis infót szerezni a maffiáról, és követni egy-két fickót, esetleg likvidálni is pár gengsztert. Leparkolom az Impalát, majd előkészítem a felszerelésem. Valszeg nagy figyelmet fordítanak a biztonságra, hisz a gothami elit nagy része kilátogat a mérkőzésre. Így fegyvert nem vihetek. Nem baj, elsősorban nem harcolni, hanem megfigyelni megyek. A nyakamba akasztom megbízható katonai távcsövemet. Mivel a hátsó sorok egyikébe szól a jegyem, így valszeg nem lesz gyanús. Magamhoz veszek néhány gombnak álcázott poloskát, valamint egy kis fülhallgatós rádiót, ami a poloskák frekvenciájára van beállítva. A zsebembe rakok pár nyomjelzőt (hűtőmágnesnek néznek ki), meg egy tollkamerát. Felveszek egy kalapot, és felhajtom a kabátom gallérját, hogy a zsaruk ne ismerjenek fel egyből. A nézőtérre vezető úton végig Falcone embereit keresem a tekintetemmel. Ha végre eljutok a helyemre, akkor a távcsövemmel végigpásztázom a néző teret, gengszterek után kutatva.

Az évszázad boxmeccsét ki nem hagyhatom. Szerencsére sikerült összekuporgatnom annyit, hogy bejuthassak, bár a jegy olcsósága miatt nem legelöl fogok ülni. De bejutok, az hétszentség. A mérkőzésig már csak 1 óra van hátra, remélem addig lemegy a sor.

Az ördög nem alszik, ezt megtanultam a színházban történtek után. Azóta egy tapodtat sem mozdulok a cuccaim nélkül. Fegyvereimet hátitáskám zugába rejtettem, otthon kivágtam az alját, és újra összevartam. De előtte még jól kitömködtem, nehogy feltűnő legyen. Ha kérdezik, hogy miért ilyen nehéz, azt mondom, hogy gyári hibás. A maszkomat összehajtogattam sapka-szerűvé, bárki azt hiheti, hogy téli satyek. A marcona biztonsági őrök tuti nem kezdők, fontos, hogy ne tűnjek bizonytalannak.

Már meg is van a bejutáshoz a kulcs. A takarítónőket az egész államban rosszul fizetik, nem hinném hogy ez a hely más lenne. Egyik lábamról a másikra támaszkodok és úgy várom be a nőt az ajtótól nem messze. Mikor már elég közel ér, előveszem a pénztárcámat, és látványosan kiveszek belőle egy százas bankót, amit precízen a kezembe hajtogatok. Majd:
- Elnézést hölgyem, lenne nekem egy elég nagy problémám, amit esetleg ön tudna orvosolni. - Ha felfigyelt rám, és talán válaszolt is rá valami érdeklődőt,így folytatom. -Tudja nagy Kalapács rajongó vagyok, és minden vágyam, hogy bejussak erre a meccsre. Esetleg tudna segíteni nekem, persze nem ingyen kérném. - Ezzel befejezve a mondandómat várom a válaszát.

Ha kinyitja nekem az ajtót, akkor két kézzel megfogom kezét, és úgy adom át neki a pénzt. Majd egy kis eligazítást kérek, hogyan is tudok leggyorsabban, és "biztonságosabban" eljutni a nézőtérre.

Ha többet kér akkor egy szemrebbenés nélkül átadom neki a kért összeget, és ugyanúgy cselekszek ahogy az előbb leírtam.

Ha nemleges választ ad, akkor megvárom míg bemegy, majd a lézercsőrrel szétvágom a zárszerkezetet, és úgy jutok be. Ezt követően megpróbálom megkeresni a nézőteret, és a legkisebb feltűnéssel eljutni odáig.

Ha valami oknál fogva az ajtó feltörés sem sikerül akkor az első terv alapján cselekszek.

Idézet :

Ha nem találtam megfelelő ajtót, akkor felcsatolom a karmaimat, valami elhagyatott helyen, és a falmászással próbálkozok meg, keresek egy magasan lévő ablakot, amin bejuthatnék. Ha találok akkor azon próbálkozok, ha nem akkor megpróbálok teljesen felmászni a stadion tetejére, és onnan próbálok meg észrevétlenül leereszkedni. Ha egyik bejutási próbálkozásom sem sikerül, akkor ugyanúgy felmászok a stadion tetejére, és elrejtem a felszerelésemet itt, majd a kapun megyek be a jegyemmel, és utána amilyen gyorsan csak tudok visszamegyek a cuccomért, és visszaveszem.

Sikeresen átjutottam a biztonságiakon. Hurrá! Na, már csak találnom kell pár maffiózót. Ahogy ezen gondolkodom, felfigyelek egy fickóra, aki épp arról beszél, hogy Morino már várja. Morino? Emlékeim szerint a maffia embere. Talán bejött a tippem. Elindulok a fickó után. Szerencsére elég nagy a tömeg, így észrevétlenül megközelíthetem. Előveszek egy poloskát meg egy nyomjelzőt. Ahogy közel érek, leeresztem a kezem, csípő magasságba. Mellé állok, majd megpróbálom elhelyezni a kabátzsebébe a nyomjelzőt és a poloskát. A lehallgatókészülék igen érzékeny berendezés, így kabátzsebben is lehet hallani a külvilág zajait. Persze ha leveszi és öt méternél távolabb kerül a kabáttól, már nem hallom az eseményeket. Remélem magánál fogja tartani. A tollkamerával készítek egy fényképet a fickó arcáról. Majd elindulok a helyemhez, és a távcsövemmel fürkészni kezdem a lelátót.

Egy karnyújtásnyira vagyok a kaputól, de az utolsó pillanatban az egyik őr jelzi, hogy talált valamit. A fémdetektor jelzett, de nem csak nálam, hanem... Szikla? Én megismerem, ott volt a színházi eseménynél, még beszéltünk is. Nem baj, jobb, ha nem tud rólam, a nagy találkozást később ejtem meg.
Három őr hirtelen közrefog, és elkezdenek vezetni. Gondolom a "vallató", eligazító szobában akarnak "mélyebben" átkutatni. Tegyék csak, felkészültem az ilyen eseményekre. A legeszesebbnek címzem a mondanivalómat:
- Jelzett a fémdetektor? Uhh, gondolhattam volna, sajnos mindenhol beriaszt ez a szutykos táska. A piacon vettem elég olcsón. Gyárihibás, megszopatták az olcsó vásárlókat, és úgy dobták piacra, hogy egy bazi nagy vasdarab van az aljában. Ha gondolják kipakolom a táskám tartalmát itt, és most, úgyse találnak semmit!- utolsó mondatomat kicsit hangosabban mondom, hátha a tömeg felfigyel az őrökre. Ha nem találnak semmit, ők szégyenülnek meg, ezt nagyon jól tudhatják, ezért magabiztosan adom elő magam, hogy elhiggyék.
-Előnye, hogy legalább megáll egy helyben, és nem dől el!- mondom szinte már magamnak, és elejtem a táskámat, ami nagy puffanással érkezik a földre.
( Ha nem a kapu előtt vagyunk, hanem az eligazítóban, ugyanezt játszom el)

//Hú emberek, észre se vettem, hogy ez már elkezdődött. Ha Kurt nem ír PM-et, hogy mi van velem, azóta sem írtam volna. Bocsi.//

Hatalmas sort kell kiállnom a bejutáshoz erre az izgalmasnak ígérkező bokszmeccsre. Nagyon komoly tömeg gyűlt ma össze, hála az égnek, hogy még jó időben megvettem a jegyemet, biztos hamar elkapkodta mindet a nép.

A meccsre Jason Harleyként érkezek, egy öltönyben, akárcsak arra az aukcióra. De az ott történt események is megerősítettek abban a döntésben, hogy nem árt, ha a jelmezem felkapom az öltöny alá. Mivel semmilyen fegyvert nem szoktam magamnál hordani, így nem félek a biztonságiaktól és a fémdetektortól. Maximum pár aprópénzt és a kulcsomat találhatja meg a detektor, de ez nem jelenthet problémát a bejutásnál.

Amint átjutottam a gorillákon (mert ennek szerintem semmi akadálya) igyekszem vonulni a tömeggel, és elfoglalni a helyemet, ha azonban valami gubanc adódna, nos, megpróbálok majd valamit, de nem tudom, milyen gubanc lehet.

Szikla gondban van. Kettő megmattolt, a földön fekszik, míg a harmadikat éppen kardja hegyével fenyegeti Szikla. Eddig jó, de a mellettem bandukoló 3 őrrel nem számolt. Míg két kisérőm fegyverrel a kezében megrohamozza az Angyalszárnyút, addig a harmadik lefagy a meglepetéstől. Eljött az én időm: egy jól irányzott ütéssel megpróbálom arcon csapni a mellettem lévőt, és megszerezni a fegyverét. Ha ez sikerült, akkor vagy túszul ejtem, magamra vonva ezzel a másik kettő figyelmét, vagy célzott lövéseket adok le a fegyveresek lábaira.
Ha nem sikerül egy ütéssel meglepnem, akkor bevetek mindent: lábsöprés, gyomros, ágyékon rúgás, stb.

Mint ahogy azt gondoltam, problémamentesen jutottam át az ellenőrzőponton, és egy kis tolakodás, meg párszori összenyomódás után elfoglalom a helyemet. Egész jó helyet sikerült kifogjak, jól látom a ringet, és még a VIP szektort is, ahol jópár helyi híresség és nagykutya üldögél a meccsre várva, de ez nem meglepő, hiszen igen rangos meccsnek nézünk elébe, ez felkelti a hírességek érdeklődését is. Még annyiból jó, hogy látom őket is, mert ilyenkor nem is lenne túlzottan meglepő, ha valaki támadást indítana valamelyik ismert személy ellen, főleg itt, Gothamben ez nem menne újdonságszámba. Ezt szerintem igen gyorsan kiszúrnám, és a segítségükre siethetnék.

Már csak alig fél óra van hátra és kezdődik a meccs. A közönség már nem bír magával, elég nagy a zaj körülöttem, de ez engem nem zavar, és megőrzöm a higgadtságomat amíg csak tudom. Én ide most meccset nézni jöttem, csak arra szeretnék koncentrálni, de azért nem kerülik el az apróságok sem a figyelmemet, hiszen bármikor lehet valami balhé, és akkor megint leveszem az öltönyt és előkerül Genzo. Ám egyelőre ennek semmi oka nem lenne. Azért a türelmemet próbára teszi egy fekete fickó, aki keményen füstöl mellettem, kapok a füstből én is egy adagot, miközben a stadionban tilos a dohányzás. Viszont ha ez őt nem zavarja, akkor engem sem, így amikor odavágja hozzám a kérdést, amire szerintem mindegy mit válaszolok, csak a fejemet rázom. Addig nem kezdek el balhézni, amíg nem muszáj. Most egy cigiző pasas mellettem nem fog kihozni a sodromból azzal, hogy felém fújja a füstöt. Ez még nem a világ vége.

Úgy látszik sikerrel jártam. Elindulok a helyem felé, majd megkeresem a megjelölt fickót a lelátón. Meg is van. Nézzük csak ki ül még mellette. Csak nem Mario Falcone? De bizony! A mai a szerencse napom. Egy vissza nem térő alkalom hogy csapást mérjek Falcone-ra. Alaposan meg kell szerveznem a merényletet. Most sajnálom, hogy nincs nálam stukker. Mindegy, fiatal még az este, bármi történhet. Mindenesetre szemmel tartom Falcone-t és társaságát.

Adam számára felpörögnek az események, és csak Teonak köszönheti a menekülést, aki jól irányzott ütésével földre küldi az őt őrző őrt, és a tőle szerzett fegyverrel lábon lövi a két alakot, akik az Angyal életére törnek. Így Adam számára csak egy valaki jelenthet fenyegetést végül, még Pedig Teo. Legalábbis jelenleg. A leadott két lövés hangja igaz, nem volt olyan nagy erejű, hála a bent zajongó tömegnek, és az idekint lévő beszélgetésektől, és örömujjongásoktól túlfűtött sorban várakozóknak. Adam és Teo által kiütött személyek kómás állapotban fekszenek a földön, míg a két lábon lótt illető fájdalmak között nyögnek, és az egyik a rádiója felé nyúl, ami övére van felerősítve. Talán nem lenne jó, ha riasztaná a biztonságiak mindegyikét... Közben pedig Adam még mindig sakkban tartja azt az őrt, kinek nyaka előtt egy penge pihen.

A stadion másik féltekén eközben Kurt magára marad, miután a takarító válaszol neki.

- A keleti-kapu melletti személyzeti bejárón feltűnés nélkül bejuthat. Most kevesen vannak arra.

Mondja, ezzel pedig Kurt nyugodtan összekészülhet. Találhat mindent, mai kellhet neki a takarítói titulus képen, a kocsitól kezdve, minden más eszközig. Ezek után pedig elindulhat a keleti-kapuhoz. Nem nehéz kitalálnia merre van, hisz a főbejárat felett ott állt nagy betűkkel: ,,Északi-Kapu". Így is tájékozódás után, megindulhat a személyzeti bejárathoz, ahová úgy 10 perc után megérkezhet. Igaza volt a nőnek, alig látni embert, csak el-elvétve, és senki nem kérdezősködik, és senki nem fog gyanút hogy Jacob, nem az a Jacob... Belépve a személyzeti bejárón, egy hosszú fehér folyosó fogadja Kurtöt, aminek a végén már látni a stadionba csődült tömeget, és a fényeket, na meg hallani a hangzavart is. Senki nincs a környéken még, így a férfi számára nyugodtak a körülmények.

Odabent Duncan továbbra is minden szót hall, ami Hatred és a maffiózók között zajlik.

-Mindig csak az üzlet. Persze az életben a pénz a mozgatórugó, így megértem magát, de nem tudna csak pár percre kikapcsolódni?

Mondja Mario Hatrednek, miközben a ringre néz, és figyeli a mindenki számára talán kellemes látványt nyújtó hölgyet, aki eléggé alúl öltözve lép be a szorítóba, és egy hatalmas táblát tart a kezében, amire az "1. menet" felirat van felvésve. Egyenlőre nem emeli a magasba. Őt követi egy bíró, mellényben, és ingben, csokornyakkendővel, miközben egy mikrofont tart a kezében. Mind ez idő alatt Mario Morino felé bök, aki zsebeiben kutakodni kezd, mire egy borítékot ad át Hatrednek. Ha a férfi bele néz, jó néhány 100 dollárost láthat benne. Ebben a pillanatban Pedig Mario folytatja amibe bele kezdett.

-Persze elsősorban nem a mérkőzés megtekintése miatt vagyunk itt. Igaz? -kérdi, mikor Hatredre tekint. -Ez az ön bére. A bisztróban történteket nem tudom mire vélni. Nem bízok magában teljes mértékig, de kénytelen vagyok, mert a sok bérgyilkos közül maga az egyik legjobb. Ha tényleg az, akinek mondja magát... Megoldás. A feladatáról pedig eleget tud. Keresse meg, és ölje meg a nőt.

Ezzel pedig Mario elhalkul, és a szorítóra néz. Mind ezek után Pedig Morino ragadja meg a szót.

-Tudod a Falcone család számít a segítségedre. Bár még nem végezte el a feladatot, mondhatni bele se kezdett, de még is valamiért bizalmat szavaztak neked úgy, hogy eléggé kétes az eredeted. Ezért ha bizonyítasz, ajánlatot teszünk neked. AZ érdekelne minket, hogy érdekelne-e a család befogadó lehetősége, kölyök.

Kérdi Morino mind végig eléggé feldúlt arccal. Látszik rajta, hogy ő maga nem tolerálja mind ezt, de az a bizonyos belső mag igen, így pedig az ő nézetei nem számítanak. Míg Hatred válaszára várnak, A szakállas alak feltűnően titokzatosan viselkedik, és Mario rá is kérdez.

-Minden rendben, Salorio?

-Persze.

Feleli visszafogottan. Majd pedig tekintete egyenesen a nézőtérre irányul, ahol a magasabb sorokban, tőle távol ülő Duncant szúrja ki, és a férfi megláthatja Salorio szemében a távcsövén át talán a halvány felismerés a szemében. De mind ezek ellenére Duncan számára a név és az arc is teljesen semmit mondó.

A nézőtér másik pontján viszont Genzo az, ki élvezné a mérkőzés kezdetét, ha végre talán elkezdődne. De hiába. Még van néhány perc, és láthatja, hogy a belépő vendégek száma egyre fogyatkozik, és az ülőhelyek is lassan teljesen megtelnek. Viszont ő még mindig a fekete afroamerikai férfi társaságát élvezheti. genzo fejcsóválása láttán, az alak szemében látszik, mintha nem itt lenne, és eltelik jó néhány másodperc, mire felfogja azt, hogy mit is válaszolt szomszédja.

-Jah... vágom. Okés tesó. Gondoltam azért megkérdezem... esetleg egy slukkot?

Kérdi a férfi, és Genzo felé nyújtja a cigit, aminek illatát most érezheti meg a férfi. Nem egyszerű dohány van a papírba csavarva. Volt a képen, talán érezheti is Genzo, hogy ez bizony fű. Talán annak tudható be az a tompa válasz, amit az alak adott az imént, és néhány másodperces fázis késés. Akár elfogadja a felkínált ,,slukkot" Genzo, akár nem, a férfi ismét megszólal.

-Tudod... imádom a bokszot. De nincs semmi, amit jobban imádnék a kocsiknál. Főleg a sajátomnál. Te hogy állsz ezzel? -kérdi barátságosan az alak.


Majd közben pedig mindenki számára elkezdődik a várva várt este. A bíró megragadja a mikrofont, és neki lát a felkonferálásnak, és köszöntésnek.

-Üdvözlök minden vendéget! Örömömre szolgál, hogy láthatom eme történelmi pillanatot, és remélem mindenki így érez! A ma esti mérkőzést, biztosíthatom önöknek, hogy soha, senki nem felejti el! A nagyágyúk vissza térnek utolsó, búcsú megvívásuk érdekében, és ezzel tisztelegnek egymás, a szakma, és a rajongóik előtt! -a nézőtéren többen izgatottan skandálni kezdik Vadmacska, vagy épp kalapács nevét. -Megtiszteltetés, hogy bemutathatom a bajnokokat! A piros sarokban: A 173 cm magas, 82 kilós többszörös bajnokot! Ted Graaaaant! A VADMACSKA!

A tömeg megőrül, és elképesztő fogattatásban részesűl a bokszoló, mikor a ringbe lép. Az egész stadion szinte egy emberként skandálja a nevét, és tapsol az érkezőnek.

Kitűnően működik a poloska, megérte az árát. A fickó, akit megjelöltem valami bérgyilkosféle. Egy nőt akarnak vele megöletni. Vajon ki lehet az? Meg kell mentenem, bár ki is az. Közben Morino megpróbálja beszervezni a családba a bérgyilkost. Valszeg ez a gyilkosság lesz a beavatása. Szép kis alak...
Közben a Salorionak nevezett pasas felém néz. Nem, nem felém, hanem egyenesen rám! Talán kiszúrt ebben a tömegben? Végül is ez a munkája. Fel kell készülnöm, hogy esetleg rám küldenek pár gengsztert. Óvatosnak kell lennem. Az ifjabb Falconet valszeg nem tudom ma megcsípni. A bérgyilkossal kell foglalkoznom. Mikor megérkezik a Vadmacska, ráirányítom a távcsövet, mint aki a meccset nézi, talán még megtéveszthetem Saloriot.