A torony

Meg jöttek az őrök. Kurt a mondókájába kezdet. Michelle el volt magának. Kurt szerintem valami ismert tag erre felé. Én csak egy hétköznapi zsaru vagyok. Mit fog szólni vajon a főnököm, ha ezt megtudja? Egy biztos semmi jó nem fog származni belőle. Én a törvény szolgája segédkeztem a bűnűzőknek. Be mocskolta a jelvényt. Örülök ha takarítónak felvesznek rendőrségnél.
Csak vártam hogy kiszabadítsanak. A masszától ne bírtam mozdulni.
- Rendőr vagyok. A jelvényem a kabátomban van. Tanúja voltam az itt történt dolgoknak. Hívják fel a főnökömet.

Az őrök Kurt szavaira össze néznek, némelyik arcán a döbbenet vagy épp a kellemetlen szégyen is tükrözik, majd az egyikük megszólal.

-Elnézést... de nem tudtuk... Karlo megállíthatatlan, ha felébresztik.

Ezzel az őr szégyenkezve int társának, aki egy botot vesz elő, minek a vége elektromosságtól szikrázik. Közelebb megy Kurthöz, kinek a mondókája úgy néz ki, hogy bevált, és elhitték minden szavát. A bottal a masszához ér az őr, és szikrázva rázza végig azt az áram. Némileg még a massza által körbeölelt Kurt is érzi a kellemetlen zsibbadó érzést, amit az elektromosság okoz, de semmi egyéb más kárt nem tesz benne az áram. Az anyag pedig lassan leolvad a bekebelezett férfiről, és akár a víz, szétfolyik, majd egyre inkább össze zsugorodik. Ezzel fellélegezhet Kurt, csak úgy mint két állítólagos társa, ki szint úgy kiszabadulnak a fura masszából. Michellet az egyik őr segíti fel a földről, ha az igényli. Míg Blaise szavaiban senki nem kételkedik.

-Uram, elnézést...

Mondja az egyik őr a rendőrnek szabadkozva mind azért, ami itt történt.

-Kérem... nézzék el. Az intézet nincs felkészülve az ilyen jellegű behatolókra. Értesítenünk kell dr. Arkhamot az esetről... és a rendőrséget.... Karlo megszökött... ha nem állítja meg valaki, a város és az emberek...

Mondja az őr, és hirtelen elhallgat. Bele sem mer gondolni, hogy mi történhet. De a csapat már messze jár, és egészen biztos, hogy nem hagytak maguk után nyomokat. Bár ez olykor nem akadályoz senkit abban, hogy tovább kutasson. Már csak a trión múlik a következő lépés. A sötétben tapogatóznak, és kutatnak, vagy jobbnak látják ha megpihennek, és magukat mentik, nehogy bele keveredjenek valamibe, amibe nem kéne...


//Aki nem kutakszik tovább, annak egy-két kör és véget ér a magánkaland. Aki igen, annak még folytatódik tovább. Döntsetek belátásotok szerint . Egyértelmű választ kérek a következő körben, ha lehet. //

A zsibbadtság még jól is esik, főleg, amikor az undorító anyag elkezd lefolyni rólam... Ahogy tisztulok, úgy tisztul a fejem is. Az egyik őr odajön, én pedig kivételesen szokásommal ellentétben elfogadom a segítséget, semmi kedvem jelenleg az önálló mozgáshoz, vagy gondolkodáshoz és úgy semmihez sem...
- Nos, remélem sikerül elkapniuk. - mondom hűvösen, amikor már biztosan állok a lábamon és a segítőmet is elengedem.
- Részemről azt hiszem, én most hazamegyek. - Már belemásznom sem kellett volna ebbe az egészbe, jelenleg másra sem vágyom, csak addig ázni egy kád vízben, amíg zselészerű nem leszek.

//Én most szerintem knem folytatom ezt a kalandot, mert egy kicsit sok a dolgom mostanság. A többieknek minden jót. //

Ezek kemény pasasok. Az őrök kisegítettek minket az agyagból. Igen érdekes módszerrel.
- Én is észre vettem, hogy ez az intézmény nem az ilyen betegeknek alkalmas. Mit tudnak a fogolyról? Van valami gyenge pontja? Ha igen, akkor tudnának valami hatásos fegyvert adni ellene?

Nem volt kedvem ehhez az egészhez, de rendőri kötelességem a rossz fiúkat üldözni.
- Már megint mibe fogok keveredni.- nézek Kurtra

Michellet senki nem gátolja abban, hogy távozzon, de a biztonság kedvéért vele tart egy őr, aki kikíséri egy a főbejárattól távol eső mellékbejáraton, hála Kurt szavainak. Így senki nem figyelhet fel a távozó hölgyeményre.

Ám van aki válaszokat akar. Kurt szavai egyre inkább nagyobb nyomatékot, és hangsúlyt kapnak, ami mellé párosul felsőbbrendűsége, és kinézete is .Az a pár ő aki jelen van (5 fő) kissé össze rendül. Ezeket a szavakat valószínűleg inkább a rendőrtől várták volna. Az egyikük kissé hebegve, de válaszokkal szolgál. Az a férfi, aki eddig is beszélt.

-Karlo beszámíthatatlan, és kezelésre van szüksége. Önkéntelen dühkitörései fenyegetést jelentenek minden emberre. Állandó megnövekedett pulzusszáma különleges bánásmódot igényel, ezért mesterséges kómában szükséges tartanunk. Akkor nem árthat senkinek. De ha ébren van... akkor bizonyára már láthatták mire képes. Blackgate nem képes olyan ellátást biztosítani Karlonak, amire szüksége van. Dr. Arkham vállalta a felelősséget érte. Tudomásunk szerint egyedül a nagy feszültségű elektromos áram az, ami hatással van testére, és gátolhatja.... -ekkor a kezében tartott elektromos botot mutatja Kurtnek. Vagy is mutatná, ha figyelne rá a férfi. - Aki kiszabadította Karlot... tudta mihez kell nyúlnia... mindennel tisztába volt... ismerte a mesterséges kómát előidéző gép használatának módját... az őrökön pedig könnyen átjutott...

Feleli az őr, reményei szerint helyesen, és minden válaszával kielégítve kérdezőjét. Végül pedig bólint, és hagyja, hogy távozzon az alak, ahogy azt Michelle is tette korábban. Ekkor az egyik őr, ki eddig háttérben volt, előre lép Blaise mellé, majd felel az ő által feltett kérdésekre.

-A foglyok jelentős része komoly elmezavarral küzd, és teljesen hiányzik belőlük az emberiség által tolerált értékrend. Mindegyikük különböző gyógyszereken él, nyugtatókon, melyek némileg kezelhetőbbé teszik őket. Karlo egyetlen általunk ismert gyenge pontja, az elektromos áram, és az a legbiztonságosabb, ha kómában van. Egyedül ezzel tudok segíteni magának. -ezzel Blaise kezébe adja az őr a viperára emlékeztető elektromos botot. -De nem sokat használ, túl kis feszültséget termel.

Feleli, majd pedig távozik a többi őrrel együtt, akik rádiójukon keresztül a rendőrség által kapott felhívásra figyelnek fel. A GCPD hamarosan a helyszínre érkezik, így mihamarabb távoznia kell Blaisenek is, ha nem akarja hogy lelepleződjön.


//Folytatás: Gotham város :: Arkham sziget :: A 'kikötő'//