Avalon park

Megérkezésünkkor szörnyű látvány tárult elénk: holttestek és maradványok. Parazita természetesen már rohant is a hullához, de Hawkmannek volt annyi esze, hogy leállította. Helyes! Aminek meg végképp örülök, hogy ezek a hősök nem változtak zombikká.... Bár ki tudja.
Félelmetes egy fickó ez a Dark. És én még Mr. Freeze miatt aggódtam!

De ennyit erről. A csapat az utasításaimat várja. Ez nem is lenne gond, de sajnos Én sem tudom, hogy mi merre van, és a többi. A számhoz emelem a kommunikátort, és beleszólok:

- Itt Lámpás! Megérkeztünk a parkba. Egyenlőre egyedül vagyunk. Úgy gondolom, hogy nem jó ez így. Arra számítottam, hogy lélegezni nem lesz időnk, nem pedig hogy nekünk kell odamenni hozzájuk. Ha gond van, vagy találunk valamit szólunk. Lámpás vége!

- Szóval hallottátok mit mondtam Olivernek, ugye? - mondom a csapatnak.- Szokatlan ez a csend, de bármivel is állunk majd szembe, megbirkózunk vele. Most kezdjünk el arra keresgélni! - az ujjammal kelet felé mutatok.-

Elindulok arra, majd intek, hogy kövessenek. A gyűrűmmel közben világítok, hátha észreveszünk valakit.

-Bevallom őszintén: egy kicsit Én is félek! Félek tőle, hogy a világunk elveszik. Félek attól, hogy Szuperman vagy Batman ránktámad. Félek attól, hogy Én is szörnyeteg leszek. Nevessetek nyugodtan, de nincs rá okotok: ebben a mai világban teljesen érthető, ha félünk. De nem szabadna ezt tenni. Ezeket a démonokat a félelem teszi erősebbé. Csak örömöt okozunk nekik, ha kimutatjuk a félelmeinket! Arra kérlek benneteket, mindannyiótokat, hogy ne féljetek a haláltól, mert nem itt és nem ma fogunk meghalni!

Mondtam, majd elindultam tovább, egyenesen a sötétségbe.

Lámpás üzenetét Íjász csak egy "vettem" szóval kommentálja. A férfi kisebb reményt öntő beszéde után az útirányt kitűzi. De szokatlanul nagy a csend. A csapatból Parazita, Dr. Freeze és Hawkman követi, illetve Maszk szintén. Parazita eléggé szúrósan néz a magasba repülő Hawkmanre, aki felülről figyeli a terepet, és közben magában morog a férfi, hogy nem jutott valami kis csemegéhez. A csapat teljes, egy tag persze hiányzik. Dark. Hátul maradt. Ugyan abban a pozítcióban, mint mikor megérkezett. Meg sem mozdul, csak tekintetével követi a távozókat. De szeme se rebben. Ahogy a tagok távolodnak, és esetleg hátra néznek, látják, hogy a hátra hagyott férfi továbbra is csak mozdulatlanúl áll. Félelmetes kisugárzását még ide is érezni.

-Mi az Istent művel?!


Kérdi Parazita tanácstalanul, de még is mosollyal arcán. Hawkman Jordan mellé száll, és halkan szólal meg, de más is hallhatja szavait.

-Nem tetszik nekem az az alak.

Egyre inkább érzi magában mindenki, hogy a félelem felüti fejét bennük. Lassan, de biztosan növekszik. Ám hirtelen egy ismert hős tetemét veszi észre a csapat, mikor fájóan felnyög. Shining Knight az. Testén több halálos seb, és deréktól lefelé eltűnt a teste. Csak kilógó beleit látni, és a szenvedő arcát.

-Lámp...lámpás... Hawk...

Mondja erőtlenűl.

Oliver megkapta az üzenetet, ami nagyon jó, szóval sem itt, sem pedig ott nincs zavaró tényező. Ennek örülök. Dark természetesen háttul maradt, és nem mozduk. Parazita meg is kérdez minket, hogy mit tesz. Én is annyit tudok, mint ő, szóval csak felé nézek, és a vállamat vonogatom.

Hawkman odaszáll mellém, és azt mondja:

-Nem tetszik nekem ez az alak.

-Nekem sem, barátom, hidd el, de muszály együtt működnünk.

Eközben megláttuk Shining Knitot. Uramisten! Borzasztóan néz ki.
Eltűntek a lábai és tele van sebekkel. Fájdalomtól eltorzult arccal szólt oda hozzánk:

-Lámp...Lámpás...Hawk.....

Nem tudom mit tegyek: Attól félek, hogy ő is szörnyeteggé válik és ránk támad. Lehet az is, hogy ez csak egy csapda.

-Már úgysem segíthetünk rajta... - mondom magamnak, de valószínüleg a többiek is meghallják, mivel nem suttogtam.

Ha bármit tehetnénk, akkor azonnal odasietnék és kérdezősködnék, de mivel túl sok seb van rajta, kétlem, hogy bármiben is segíthetnénk.
Nem hagyhatjuk szenvedni, és nem szabad közel mennünk, mivel nagyon veszélyes. Meg kell tennem: a gyűrűmet felé tartom, és energiát gyűjtök, majd elfordítom a fejem.

- Bocsáss meg!

// A csapat tagjai: Nem kell megvárni az én reagomat, csak azért, mert a kalandban elvileg én vagyok a csapat vezére. Ez még nem jogosít fel arra, hogy követnetek kell az utasításaimat. Manapság eléggé ritkán tudok felnézni, és bizonytalan, hogy mikor tudok írni, szóval nem kell arra várni, hogy mikor adok parancsot a postba, mert a kaland úgyis a szörnyirtásról szól. Batman a kalandmester, én csak játékos vagyok.//

//Hú, bazz, elfelejtettem, hogy ide is kell még reagoljak. Na de jobb később... //

Ez a Dark még mindig gyanúsan viselkedik. A csapat tagjain jól láthatóan kezd eluralkodni a félelem, köztük rajtam is, de jól leplezem.
Hawk kérdezi tőlünk, hogy Dark mit művel, de én sem tudom, nem szólok semmit. Oliver visszajelzett Halnek, ez azt jelenti, hogy ott nincs semmi gáz. Nemsokkal később meglátunk egy fura fazont, valami Shining Knight. Akkor sem ismertem őt, amikor még jól volt, de most valami borzasztóan néz ki, eltűntek a lábai, és több sebe is van. Segítséget kér Haltól és Hawktól, őket biztos ismeri, hiszen szuperhősök mind, míg én nem is tartozok közéjük, örülök ha ismerem azon illetők egy részét, akik a gyűlésen voltak.
Sem Hal, sem Hawk nem tud segíteni a fickón, hiszen akár veszélyes is lehet, ha közel megyünk hozzá. Nekem úgy tűnik, hogy ő a jó oldalon áll, de most nincs jó állapotban, talán átállt a rossz oldalra, mint Superman és Batman.
Jordan a gyűrűjét tartja a beteg felé, és arra kéri, bocsásson meg neki. Meg akarja ölni? Igaz, talán ez a legjobb, amit tehet, megszabadítja a szenvedéseitől, amiken keresztül megy. Vajon mik várnak még ránk? Én igyekszem lelkiekben felkészülni a legrosszabbakra, bár halhatatlan vagyok, azért nem szeretnék begyűjteni pár komoly sérülést.