Lakóépület sor

Tárgy: Re: Lakóépület sor Csüt. Szept. 16, 2010 2:01 pm

Mikor kirajzolódik előttem teljesen a két test, megcsap az irtózatos szag... egy halott... Istenem! A teste darabokban, szervei kilógva... szörnyű látvány. Arcom elé rakom a kezem, és sajnálattal veszem tudomásul, hogy már nem segíthetek rajta. De a gyásznak nem most van itt az ideje, hisz van még egy személy, akin segíthetek. A nő, aki sikoltott, minden bizonnyal. Legalábbis remélem, hogy ő az. Viszont ő sincs sokkalta jobb állapotban. Testén több karmolásnyom. Nem kicsi egyik sem, és fogalmam sincs miféle állatnak van ilyen, vagy hasonló karma. Egyre jobban kezdek félni, főleg, hogy megint hallom a morgást. Attól tartok, ez nem egy kutya lesz. Valami nagyobb... A nő kezében egy vascső lapul, amin valami zöldes, ragacsos, cucc csöpög. Fogalmam sincs mi lehet az, nem is nyúlok hozzá. Felemelem a sebesültet, és ahol bejöttem, ott távozok. Kiugrok ebből az épületből, amilyen gyorsan csak tudok, és a bejárata elé akarok letelepedni, ahol a mentőautót láttam. Remélem van ott egy ügyeletes, aki segít az áldozaton.

Közben elgondolkodom, hogy talán ezért áll üresen az épület előtt az az autó. Járőr lehetett az elhunyt. Remélem a mentős még nem halt meg, és nem ment be az épületbe. Remélem csak elbújt a kocsiban. Nagyon bízok benne, mert az elsősegély nyújtás sem megy nekem, nem hogy egy komolyabb ellátás. De az elsőnapirendi pont, hogy jussak ki innen a nővel.

Tárgy: Re: Lakóépület sor Csüt. Szept. 16, 2010 2:34 pm

Ahogy óvatosan felemeled a nőt, érzed hogy ijesztően hideg a teste és alig lélegzik. Nyilvánvaló, hogy a vérveszteség miatt. Ahogy haladsz felfelé, újra hallod a morgást, egyre közelebbről, majd ahogy utoljára elrugaszkodsz, hogy fel érj a tetőre a melletted lévő fal áttörik, és egy hatalmas zöldes-barna, valószínűtlenül nagy karmokkal rendelkező, állatias kar suhint az oldalad felé. Szerencsédre, csak a ruhádat éri, és szinte utána rögtön fel is érsz a tetőre. A találkozás eme váratlansága ugyan a szívbajt hozta rád, de összeszeded magad és le tudod vinni a nőt a mentőhöz. Az utcán még sehol senki, és az a lény sem jön utánad, a mentő hátuljából viszont motoszkálást hallasz.

Tárgy: Re: Lakóépület sor Csüt. Szept. 16, 2010 2:42 pm

Kiértem! Hála az égnek! De mi a fene volt az oda bent. Ahogy a bejárat előtt talajt fogok, a ruhámra vetek egy pillantást, ami magán viseli azzal a valamivel történt találkozásom nyomát. Elképzelni sem tudom mi van oda bent. Vissza kell mennem. De előbb a nőn kell segítenem, különben elvesztem... Mikor a mentőhöz sietek, még hátam mögé tekintek, de nem látok semmit. Majd a tető felé nézek, de ott sem. Attól tartok, követ az a lény, de nem úgy néz ki.

A mentőhöz érve, motoszkálást hallok. A hátsó részhez lépek, ahol remélhetőleg van egy hordágy, és letehetem a sérültet. Persze csak az után, hogy meggyőződtem, hogy nincs az autóban semmi fenyegető. Nagyon örülnék most egy hivatásos orvosnak. Kissé megremeg a hangom, mikor megszólalok, de próbálok erősnek tűnni, ami nem könnyű, az imént történtek, és látottak után.

-Ha-hó! Valaki?

Tárgy: Re: Lakóépület sor Csüt. Szept. 16, 2010 4:46 pm

Most, hogy leértél észlelheted, hogy az egész utca kihalt, szinte semmiféle zaj nincs, sem a megszokottak, sem szokatlanok. Ez az utca rész, amúgy is kihalt, de azért nem ennyire.
Ahogy közelebb lépsz, látsz egy hordágyat, felborulva.
-Szörny..szörny...nem akarom....-
A kocsi hátuljából hallatszik egy vékony hang, rettegéssel teli, és hisztérikus. Ha közelebb lépsz, egy vékony, fiatal lányt pillanthatsz meg, mentős ruhában. A kocsiban kuporog, arcán szétmaszatolt smink nyomai. Az egész teste reszket, észre sem vesz téged. Ha nem zökkented ki valahogy, nem fog segíteni, a sérültnek viszont már csak percei vannak hátra, ellátás kell neki, még ha csak átmenetei is.

Tárgy: Re: Lakóépület sor Pént. Szept. 17, 2010 1:25 pm

A mentőkocsihoz érve, végig fut valami rajtam. hatalmas a csend. Nagyon nagy, semmi életet nem tapasztalok. Nem mintha forgalmas lenne ez a környék, de ennyire kihalt nem szokott lenni. Egyre furcsábbak a dolgok. Még mindig nem sikerült teljesen feldolgoznom a benti valamit... De félre kell tennem, mert segítenem kell ezen a nőn, különben meghal.

A kocsiban van valaki. Nagyon megkönnyebbülök, aztán hamar el is múlik ez. Remegve, félve szólal meg egy nő aki kissé hisztérikus állapotban van. Az öltözete a mentős viseletre utal, szóval muszáj lesz tennem valamit. De mikor meghallom a szavait, és el jut a tudatomig... Szörny? Mi a jó ég van oda bent?

-Hölgyem! Kérem, segítenie kell!

Mondom, és remélem, hogy nincs olyan állapotban, hogy még a külvilágot is kizárta magából. A kocsiba lépek, és egyik kezemben a sérültet tartom, míg a másikkal felállítom a hordágyat, amire ezek után a kimenekített nőt teszem, és oda lépek a mentőshöz, és megragadom a két vállát, majd pedig valamiféle szemkontaktust próbálok létesíteni vele.

-Minden rendben van, de most segítenie kell. Hall engem? Kérem, szükségem van a segítségére. Hoztam egy sérültet, akinek sürgős ellátása kell.

Tárgy: Re: Lakóépület sor Pént. Szept. 17, 2010 3:18 pm

Ahogy megragadod a vállainál, el kezd sikítozni és szabadulna a szorításodból, egyszer-kétszer meg is rúg, de meg sem érzed. Kicsúszik a kezeid közül és a kocsi oldalához préseli magát, még mindig sikoltozva.
Aztán hirtelen elhallgat, rád pillant, majd az összekarmolt nőre, és lassan darabos mozdulatokkal, el kezdi ellátni a nőt. Ha közeledni próbálsz felé, ijedten elhátrál.....eltelik pár perc mire észreveszed, hogy akit megmentettél talán egy kicsit jobban van. A mentős lány végül lassan és vontatottan szólal meg, valószínűleg mostanra sikerült összeszednie magát, annyira hogy beszéljen hozzád.
-Volt egy riasztás.....azt hitték egy drog banda vert itt tanyát.....rajta ütés volt....aztán sikoltások, és egy egy szörny...hatalmas karmokkal....-
Újra zokogni kezd, rémülten és tanácstalanul néz rád.
A nőt kórházba kell juttatni, de az a lény még mindig az épületben van és ki tudja mi lesz ha úgy dönt ki jön onnan.

Tárgy: Re: Lakóépület sor Pént. Szept. 17, 2010 3:28 pm

A nő szerencsére észhez tér, még ha elsőre nem is úgy tűnt. Neki lát a sérült ellátásának, majd pedig minden kérdés nélkül neki lát beszámolni. Nem akartam rá kérdezni, mert talán csak még inkább felzaklattam volna. De örülök, hogy elmondta. Nem hallucináltam, ezek szerint még is létező dolog volt oda bent.

A sérültet kórházba kell juttatni, de nem hagyhatom itt azt a valamit. Mi van ha elő jön? Reménykedve nézek a megviselt nőre.

-Nézze! Létfontosságú, hogy elvigye a sebesültet a kórházba. Képes lesz rá? Ne maradhat itt, én meg nem hagyhatom itt ezt a helyet. Ki tudja mi van oda bent, és ki tudja mi lesz, ha ki jön onnan. Bízhatok magában?

Kérdem kissé ideges, de még is nyugodt hangon. Legalábbis próbálok nyugodtnak tünni ami ebben a helyzetben nem igazán könnyű.

Tárgy: Re: Lakóépület sor Szomb. Szept. 18, 2010 12:43 pm

-Elmenni....én...én...azt hiszem menni fog.....-
Nyögi ki lassan, tétován kihúzza magát. Szemei még mindig a rémületet tükrözi, így nem biztos hogy jó ötlet elengedni egyedül, de nincs más választásod. Az hátsó ajtó csapódik, a lány pedig beül a kormány mögé, és bizonytalanul elhajt. Mér pár percig nézed ahogy távolodik, majd az épület felé fordulsz. Itt az idő, hogy megnézd magadnak azt a lényt, mielőtt újabb ártatlanok halnak meg.

Tárgy: Re: Lakóépület sor Szomb. Szept. 18, 2010 1:05 pm

A nőt sikerül megnyugtatni annyira, hogy már magához tért. Lehet hiba volt bíznom benne, hisz még mindig a történtek hatása alatt volt. De csak benne bízhatok, így nem volt más választásom. Remélem minden rendben fog menni. Lassan az épület felé fordulok, és hosszan pillantok rá, majd veszek egy mély levegőt.

-Gyerünk... ez most nem egy bolti tolvaj.

Mondom magamnak halkan, és lassú léptekkel megindulok, majd egyre gyorsabban, míg nem lendületet véve elrugaszkodok a talajtól, és megpróbálok az épület közepetájékára betörni. Lehet, hogy megint leszakad alattam a padlózat, de megkockáztatom, mert sietnem kell. Mihamarabb meg kell tudnom mi van oda bent, és megállítanom, mert nem venném jó néven a kimenne az utcákra. Csak bízom abban, hogy most nem hibázok.

Amint bent vagyok, kissé félve szólalok meg. Félek az ismeretlentől.

-HA-HÓ!!

Tárgy: Re: Lakóépület sor Szomb. Szept. 18, 2010 1:35 pm

A padlózat most kibírja a súlyodat, habár eléggé recseg ropog az egész alattad. Nem mondhatni, hogy a belépőd csendes volt, de egyenlőre senki sem ugrik rád a sötétből. Az általad ütött lyukon, ugyan kapsz némi fényt, de meg kell várnod míg a por elül, hogy láss is valamit. A csend elég nyomasztó, főleg hogy tudod mi is vár itt rád.
Ahogy körülnézel tényleg egy laborszerűséget pillanthatsz meg, mindenféle üvegcsék, kémcsövek és még egy két laborba illő felszerelés is látható. Ha jobban szemügyre veszed, azonban nem igazán droghoz való szereket láthatsz, hanem komoly kísérletekhez való különféle vegyszereket. az asztalokon egy-két jegyzet füzet is fekszik, de megvizsgálni már nem tudod őket, hirtelen törmelék hullik a nyakadba, és tompa döbbenéssel valaki/valami megáll előtted.
Ahogy a levegő kitisztul, megpillanthatod a lényt aki a mészárlást okozta.

Lakóépület sor - Page 2 Gargoyle_Character_Design_by_VegasMike

Lakóépület sor - Page 2 Gargoyle_Character_Design_by_VegasMike

Talán egy kicsivel magasabb mint egy ember, de egyáltalán nem az. Az izmai rendellenesen mozognak a bőre alatt, szinte vonaglanak, bőre zöldes-barna színű, karmai rendellenes hosszúak. Elbömböli magát és máris feléd lendül, a kezeivel feléd csapva....

Tárgy: Re: Lakóépület sor Szomb. Szept. 18, 2010 1:52 pm

Amikor megérkezek, szerencsémre nem kötök ki egy emelettel lentebb, hanem pontosan ott ragadok meg, ahol kell. Pár pillanat, míg kitisztul előttem a kép, és egy első pillantásra droglabornak vélt helység tárul elém. Ám kis nézelődés után rá kell cáfolnom magamra. Próbálom beazonosítani a látott vegyszereket, elméletileg valamit csak fel kéne ismernem, és több jegyzetet is megpillantok. Nem különösebben kelti fel az érdeklődésemet mind ez, sokkal inkább a törmelék, ami a nyakamba hullik, majd az a valami, amit a por elülte után meglátok.

A szó is megakad bennem. Nem találkoztam ehhez hasonlóval. Most már egészen biztos, ez nem egy veszett kutya. Kicsit nagyra nőtt ahhoz. Egyből egy régi könyv jut eszembe. Labor, plusz egy szörny. Jekyll és Hyde. Akaratlanul is hátrálni kezdek, majd lendül a lény hatalmas karma, és egyből a földre próbálom vetni magam, hogy ne legyek az áldozat. Remélem idejében reagálok a kezdeti döbbenetem, és félelmem ellenére.

Tárgy: Re: Lakóépület sor Csüt. Szept. 23, 2010 4:17 pm

Bár a döbbeneted miatt lassan reagálsz, csak egy vékony kis vágást kapsz a mellkasodra. Fáj és ég a seb, de nem életveszélyes és nem is annyira mély. Ahogy a fölre veted magad, a lény oldalra fordul és a farkával suhint feléd, de csak az asztalok némelyikét felborítja, vegyszerekkel együtt. Nincs sok időd, a lény összefonja az ökleit és lesújt rád...és ezt az ütést jobb lenne elkerülni.

Tárgy: Re: Lakóépület sor Pént. Szept. 24, 2010 4:09 pm

Egy újabb vágást szenvedek el. De nem mondhatom karcolásnak. Ég, és fáj. Pedig úgy tűnt, épp, csak hozzám ért. De még talpon vagyok. A szörny rombolásba kezd, és ismét támadni készül. Összefonva öklét, nem kis horderejű csapásra készül. Csak másodpercek, vagy még annyi időm sincs a válaszra, ezért a tőlem telhető leggyorsabban próbálok védekezni.

Megpróbálom ellökni magam a talajtól, a szörnytől minél messzebb. Lábaimat, és kezeimet, egyaránt használom, és remélem kellően távol leszek a lénytől. Ha mind ezzel meg vagyok, akkor megpróbálok válaszolni, és megmutatni, hogyan is csinálja mind ezt Arany Sólyom. Elrugaszkodok, és minden lendületemet, ami az ugrásból származik, öklömbe próbálom bele vinni, amii reményeim szerint az ellenfelem koponyáját találja el. Az koronázná meg mind ezt, ha az ütésnek hála le is szakadna az emelet, és még több sérülést szerezne ez a valami. Ennek érdekében kéne valahogy úgy csapnom. Remélhetőleg olyan instabil ez az épület, hogy nem bírja ki ezt az erőt, és megadja magát. De mondjuk az sem rossz ötlet, hogy rádöntsem az egészet erre az izére... bár az kicsit körülményesebb lenne...

Tárgy: Re: Lakóépület sor Szomb. Szept. 25, 2010 3:57 pm

Sikerül elmásznod az ütés elől, ami a padlóba csapódik, beszakítva azt, egy csinos kis lyukat és némi porfelhőt hagyva maga után. A lény mintha csalódottan bömbölne, megtorpan és van időd kivitelezni a csapásodat, ám a lény sem buta, félre mozdul és a vállát találod el. Tompa reccsenést lehet hallani, majd fájdalmas üvöltést. Egy gyengébb lökés talál el, a farkával odébb lök, de talpon tudsz maradni. A lény a bal vállát ferdén tartja és látható a csonttörés helye.
Újra felbömböl és teljes sebességgel feléd robog....

Tárgy: Re: Lakóépület sor Vas. Szept. 26, 2010 7:41 am

Sikerül kitérnem, és még egy ütést is a lénybe vinnem. Hallom a tompa reccsenést, ami nekem is kellemetlen. Nem akartam nagyon megsérteni a lényt.. vagy igen? Nem tudom. Inkább csak kivonni a forgalomból, de nem megölni. Neki lát bömbölni, és újabb támadásra készül. Elkezd felém futni, szóval gyorsan kell cselekednem. Egy pillanatra lefagyok, ahogy végig nézem a szörny hatalmas monstrum alakját, ami felém közeledik. De kizökkentem magam, és cselekvésre sarkallom minden porcikám.

Most kivételesen nem kitérek, hanem tesztelek egy eléggé elhíresült mondást. A legjobb védekezés, a támadás. Most majd kiderül, bár lehet nem az ilyen helyzetekre találták ezt ki. Minden esetre a helyett, hogy félre ugranék, kicsit állok félre csak, lehetőleg az utolsó pillanatban, és nagy erejű rúgást mérnék a lény sípcsontjára. Remélem ezzel a tettemmel kizuhan az ablakon, vagy áttöri a falat, és az épületből kidőlve elterül az aszfalton. Csak nem éli túl a zuhanást, ha megtörténik a csoda és a tervem megvalósul. Ugye?

Tárgy: Re: Lakóépület sor Szer. Szept. 29, 2010 10:06 am

Az általad ismert mondás csak félig bizonyult igaznak, elkerülöd a csapását és már lendíted is a lábad, hogy rúgj, de a lény hirtelen megrogyasztja a térdét így a rúgásod jóval fentebb helyezkedik el, és bár combon találod, a rúgásod ereje elvész a lény rendellenes izmain. Rádöbbensz, hogy az előző ütésed is csak azért sikerült, mert a ütésed helyén kevesebb volt azokból a ijesztően kemény izmokból. Nincs sok időd, a lény a karmos kezeivel megragad és a falhoz vág, nem éppen gyengéden. A korhadt, rothad fal a becsapódásod nyomán szétmállik, törik és a rozsdás régi vízvezeték darabjai hullanak a földre, kisebb-nagyobb vas csövek formájában. A lény mintha őrülten elvigyorodna, már ha azokkal a fogakkal tud mosolyogni és egy közeli, még épp asztalt emel és hajít feléd.

Tárgy: Re: Lakóépület sor Csüt. Szept. 30, 2010 11:14 am

A lény izmai elképesztőek. Sosem láttam hasonlót, egy általam ismert fajnál sem. Természet ellenes és megmagyarázhatatlan a működésük, ahogy a szörny bőre alatt mozognak. Kemények, szinte sérthetetlenek. Ez látszik is, hisz támadásom nem sok sikert ért el. A fenevad a falhoz vág, ami össze omlik mögöttem, morzsolódik, és a rozsdás csövek a nyakamba hullanak, majd pedig még időm sincs felállni, mikor látom, hogy egy asztalt hajít felém az a valami, és mintha mosolyogna. Megrémít...

Bár az elszenvedett csapás jár némi sérüléssel, viszont még tudok mozogni. Remélem... Felkelek, és megpróbálom a bútort megfogni, és lendületből, egy forgás kíséretében a feladóhoz postázni. Kétlem, hogy túl sok kárt tenne a lényben, de figyelme elterelésnek remélem jó lesz, mert azt tervezem, hogy neki ugrok, és talán elég erővel teszem mind ezt, hogy mind a ketten kirepüljünk az épületből. Az ellenségem pedig talán komolyabb sérüléseket elszenved, mint én.

Tárgy: Re: Lakóépület sor Pént. Okt. 01, 2010 10:00 am

A falhoz préselődést még ugyancsak kibírod, különösebb sérülés nélkül, de szerencsétlenségedre, egy röhejes momentum közbe szól a következő mozdulatodnál. Elkapod a feléd repülő asztalt, de ahogy megfordulnál, hogy kivitelezd a "vissza a feladónak" terved, az egyik rozsdás vascsövön megcsúszol és szinte saját magadra ejted az asztalt, ami meg hagyni kell hagyni elég súlyos, és szerzel pár zúzódást.
Ha ez még nem lenne elég, a lény diadalmasan felbömböl és feléd lendül, bár te a korhadt plafonon kívűl egyebet nem látsz. Az asztal felemelkedik rólad és egy karmos kéz fonódik köréd, és újra falhoz présel, miközben erősen szorít, minden perccel egyre jobban és erősebben. A hátad és a karjaid a csöveknek szorítódnak, látásod pedig homályosulni kezd, a lények túl hosszú keze van ahhoz hogy elérd a testét, a karján pedig a rendellenes izmok vonaglanak a bőr alatt. Nincs sok időd, míg kiszorítja a szuszt is belőled, az élettel együtt.

Tárgy: Re: Lakóépület sor Pént. Okt. 01, 2010 11:13 am

A tervemet teljes kudarc eredményezi. Saját magam támadásának dugájába dőlök, ráadásul a lény elkap, és a falhoz nyom, majd pedig szorítani kezd. Érzem, nem kell sok idő, hogy akár a csontjaimat is eltörje. Elképesztően erős, és nagyon nehezemre esik elviselni szorítását. Valamit muszáj kitalálnom, mielőtt itt végzem.

Össze fonom ujjaimat, majd két kezemet erősen összeszorítva, minden erőmmel megpróbálok ráverni a lény csuklójára. Remélhetőleg elég nagy erejű ütést szenved el ahhoz, hogy kiszabaduljak karmai közül. Karja elképesztően hosszú, így teste más pontját nem is érem el. Kezdek nagyon kétségbe esni, és a félelmem is fokozódik. Legszívesebben elmenekülnék innen, de itt tart valami, és meg akarom állítani ezt a... valamit, bármi is legyen- Ám ahhoz ki kel szabadulnom. Különben meghalok.

Tárgy: Re: Lakóépület sor Szer. Okt. 06, 2010 2:01 pm

A szorítás egyre fokozódik, és az ütésed után, amit a csuklójára mérsz egy újabb az előbbinél ugyan halkabb reccsenést hallasz, a lény felbömböl ugyan de nem enged el, habár a szorítás ereje csökken. Annyit viszont sikerült elérned, hogy a csonttörés veszélye nem fenyeget. A tested a vascsöveknek szorul, és a lény hirtelen az arcodhoz tolja az arcát, enyhe bűzfelhő csap meg, mintha egy jó pár napja halott testet szagolnál. Legnagyobb meglepetésedre, hörögve és nehezen értelmezhetően megszólal.
-A.....rggh....apa....vvvárghhhg-
Aztán a nyomás újra fokozóik, egyre mélyebben lapulsz a falba, mígnem hirtelen az első sérült nő jut az eszedbe, akinek a kezében egy vascső volt, valamiféle zöldes színű ragaccsal a felületén....

Tárgy: Re: Lakóépület sor Szomb. Okt. 09, 2010 9:36 am

Bár az ütésemnek meg volt a következménye, még mindig kevés volt ahhoz, hogy szabadulni tudjak. Hatalmas fejét arcomhoz tolja, és a szag ami belőle árad, gyomor forgató... Ahogy a csöveknek szorulok, még mindig kellemetlen elviselnem, de már valamelyest könnyedebb, mint az előbb. Próbálok elhúzódni a szörny arcától, főleg a szag miatt, de nem tudok hova. Hörögni, morogni kezd, és megrémülve nézek vissza rá, miközben próbálok szabadulni, de egyenlőre hiába. Majd megszólal? Legalábbis a morgásából mintha egy értelmes szót vennék ki. Apa? Zavarossá válik a tekintetem. De ebben a pillanatban még erősebben szorulok neki a vascsöveknek, és a levegőt is nehezemre esik belélegeznem. Itt fogok meghalni. Na nem. Bevillan, hogy a nő, akire rátaláltam egy vascsövet fogott a kezében, amin az a különös zöldes folyadék volt. Talán...

Hirtelen ötlettől vezérelve próbálok magam felé nyúlni, és remélhetőleg van még bennem annyi erő, hogy kitépjek egy csövet a falból, amivel azzal a lendülettel a lény fejre csapok. Megfordul bennem, hogy belé is állíthatnám, de nem akarom megölni. Nem hagy nyugodni a szó(?) ami elhagyta a száját. Bár hogy is, nem akarom megölni. Inkább csak elkábítani. Miközben a csapást mérem a fejére, remélem a homályos látásviszonyok mellett egy esetleges sérülést is megpillantok a lényen, amit nagy valószínűséggel az a nő ejtett, akit a mentősre bíztam.

Tárgy: Re: Lakóépület sor Kedd Okt. 12, 2010 4:38 pm

Sikerül kitépned a csövet a falból, és fejbe kólintod vele a szörnyet. Nem várt reakciót mutat, fájdalmasan elbődül és a földre ejt. Az ütésed nyomán a bőre szinte, mintha savval érintkezett volna. Egyszerűen kis foltban kezd lefoszlani róla, és nem áll meg egyre mélyebbre hatol. Azonban ez csak felbőszítette, és hirtelen neked rohan és az egyik karmát a válladba mélyeszti, szerencsére a másikban tartod a csövet, és fájdalmadban meg is pillanthatod a nő ejtette sebet a lényfejének oldalán, ahol egy nagyobb felületű seb tátong. Csapásra emeli a másik kezét, és neked is már csak egy lehetőséged van, mielőtt lecsapna a lény a fejedre, hogy szétloccsantsa.

Tárgy: Re: Lakóépület sor Szer. Okt. 13, 2010 9:10 am

Megdöbbenek, mikor látom a fejre mért csapásom hatását. Talán a vas lenne ilyen hatással rá? Más magyarázatot most nem találok rá. Pillanatokig csak figyelek, és döbbenten állok, mikor a lény elenged, és felbömböl. De nem hagy sok időt,. mert ismét támad, és körmeit a vállamba mélyeszti. A kíntól felordítok, a fájdalom elviselhetetlennek tűnik. De a cső még mindig a kezembe, és még nem végeztem. Ahogy ő sem. Újabb csapásra készül, de nem látok más kiutat, mint hogy megöljem. Ha nem teszem, ő teszi meg velem. Ebben a pillanatban a kimentett nő által ejtett sebet is megpillantom a szörny arcán. Nincs más választásom, muszáj megtennem. A lény lecsapni készül, és remélem én leszek a gyorsabb. A vascsövet minden erőmmel a fenevad kezébe döföm, remélhetőleg olyan nagy erővel, hogy bele áll a lénybe, és ezzel olyan sikert érek el, amit remélek. Mivel a keze túl hosszú ahhoz, hogy más testrészét elérjem, ezért kénytelen vagyok a végtagját támadni, még pedig azt, amivel csapni készül, és az én erőm, és az ő kéznek lendülete talán össze játszik....

Tárgy: Re: Lakóépület sor Vas. Okt. 31, 2010 12:28 pm

Jelentős sebet kaptál, de még bírsz gondolkodni, így nem kezded el csépelni a testét a csővel, hisz el sem érnéd, így aztán a keze felé döföd a vasat. A lény már képtelen visszavenni a lendületből, bár megpróbálja korrigálni az ütés szögét de a cső áthatol a tenyerén. A lény eddig nem hallatott üvöltést enged ki a száján. Hátratántorodik és megpróbálja kiszedni a csövet a kezéből.
A sebed jócskán vérzik és alig bírod mozgatni a kezed, térdre esel. Miközben próbálsz felállni, láthatod a lény sikerrel járt és kiszedte a fájdalmát okozó tárgyat, a sebe azonban füstölög és mintha terjedne is. Tesz még hátra pár lépést, majd a tekintete rajtad állapodik meg, döbbenten veszed észre hogy a szemei mintha kezdenének kitisztulni, már-már emberiek. Rád pillant majd a kezeire, testére.....
-nhrrhem....íggghy...éhgrgrlnni....-
Nyögi nehezen, majd mielőtt megakadályozhatnád a csövet egyszerűen maga felé fordítja és szíven szúrja magát.....

Tárgy: Re: Lakóépület sor Hétf. Nov. 01, 2010 1:18 pm

A sérülések amiket elszenvedtem még hetekig kínozni fognak úgy érzem. De kiszabadultam az ellenség karmai közül, aki megtántorodik, és hátrál. Viszont egy olyan eddig nem látott , énem gondolt dolgot tapasztalok, ami miatt el áll a szavam. Nem hallottam félre az imént. Tényleg mintha beszélne. Nem akar így élni... akkor... ő... nem szörny... a szemei kezdenek kitisztulni, mintha csak egy ember szemeibe tekintenék, és átkozom magam, hogy meg akartam ölni. Hisz ember! De mielőtt bármit is tehetnék végez önmagával. Csak tétlenül figyelem az esetet, és próbálok talpra állni, és a tetemhez menni, és alaposan megvizsgálni. Nem akarom elhinni. Akkor mikor megérkeztem, a gyanúm, amit mind össze viccnek szántam beigazolódni látszik? Tényleg egy ördögi Jekyll és Hayde színdarabnak voltam a részese? Mit tettem? Döbbenten gondolok bele, és megpróbálok segíteni a lényen. Már ha tudok még egyáltalán bármit is tenni, és a sérüléseim engedik.