Kínai negyyed utcái

A Kínai negyed utcái, amik mentén rengeteg bolt, és üzlet található. Az utcákat köztudottan a yakuza bandák uralják leginkább, és igen gyakran előfordúl faji megkülönböztetés is itt. Az itt élők nem nagyon kedvelik, ha bárki is angolúl szólal meg, vagy nem kínai származású. Gyakoriak a bűntények az utcákon, de ahhoz képest igen nagy a rend, hogy mi folyik egyes más kerületekben.

//Légyszíves ne jelentsd ki mit teszel, csak feltételezd.//

Genzo elkapja a húsbárddal nekirontó férfit, de a körfűrészes túlságosan gyorsan közelít, és elkapja a jelmezes teljes bal oldalát amikor az épp fordúlna. A seb nem súlyos, de kellemetlen fájdalom, amitől már nem tud annyira szabadon mozogni. Aki sikeresen sértette meg Genzot a fűrésszel, újból támad. De nem csak ő! Az eddig háttérben álló alakok is neki rohannak Genzonak. Mindannyian támadnak, az egyik kezében kloffoló, a másikéban húsbárd, és csontfűtész. Mindenki kezében van valami, ami potenciális halált okozható jelőlt Genzo számára. Egyszerre 5 férfitől kap rohamot, akik ott támadják ahol érik, nem foglalkozva azzal, hogy egy társuk az ellenség kezében van.

Ez idő közben, az üzletvezető kijutott a hátsó kijáraton, amiről természetesen Genzo nem tud, és út közben atelefonjáért kotorászik a zsebében, majd egy számot tárcsáz...

//Oké, bocsi.//

Hú, ezek nagyon jönnek. A körfűrésszel való találkozásom után az jut eszembe, hogy miért is nem vagyok sebezhetetlen. Baromira fáj a seb, de ezen most nincs időm gondolkozni, jönnek felém a kínaiak. Öten vannak, de mintha egész sereg lenne, és mindél van valami fegyver, nálam viszont nincs semmi. De ne feledkezzünk el arról, hogy nemhiába van rajtam jelmez és nevezem magam bűnüldözőnek. Végülis hatalmas fizikai erővel rendelkezem, és bár a harcban még nem vagyok tapasztalt, azért az erő is a hasznomra válhat. Nem adom hát fel a harcot, szembeszállok ezekkel a sárgákkal. De sietnem kellene, hiszen a góré már kitudja milyen messzire jutott.

A kínai férfi elmondja, hogy hol találja pontosan Genzo az Arany Sárkány éttermet, és ha azonnal elindul a férfi, szűkösen, de a kért határidőn belűl oda érhet a helyszínre, ahol már várják őt.

//Folytatás: Gotham város :: Nyugati oldal :: Arany Sárkány éterem//

Mortimerre manapság rá jár a balszerencse, és mióta nincs munkája, és vagyonát elvesztette, kénytelen volt kényszer lépéseket tenni. Bankrablások, lopások, és zsarolások. Ebből tevődött össze élete elmúlt egy hónapja. A zsarukat mind eddig elkerülte, és kijátszotta, viszont igazán nagy pénzt nem tudott szakítani, így lényegében csak a körözött személyek listájára került fel, mert megfelelő mennyiségű pénz nem folyt be a számlájára. De ez talán ma megváltozik. Egy telefonhívás az, ami ide vonzotta a kínai negyedbe. Bérgyilkos munka, egy bizonyos Rébusz ellen. A megbízója jelentős summát fizet majd a gaztevőnek, de csak miután a fejét szegte a célpontnak. Mortimer jelmeze mögé bújt, és Lovagként mutatkozik. Pontos helyszínt is kapott, így nem okozott neki gondot, hogy megtalálja azt akit kell. Ráadásul a személyleírás is pontos volt. Zöld ruházat, kalap, kérdőjel szimbólum, és sétapálca. Nem mindenki motoszkál ilyen hacukába az utcán, főleg nem akkor, ha még a helyszínt is megadják Lovagnak, aki így hamar megtalálhatja a pénzes bödönt, akinek hála nem lesz már gondja a zöld hasúval. Magasan a tetőn leskelődik a férfi, majd kiszúrja az illetőt néhány percnyi megfigyelés után. Kiegyenesedik a párkányon, majd kivonja kardját, amit a hold felé tart, és kissé angol akcentussal megszólal.

-Készülj a vérontásra, ifjú barátom, mert ma fejedet vétetem!

Ezzel a férfi leveti magát a mélybe, egy kötél segítségével, majd akrobatikus ügyességgel ér földet pontosan Rébusz mögött, és kardját felé irányítja.

-Sajnálom sir, de ön a kulcs ahhoz, hogy a gazdagság visszaköszönjön ajtómon! Angard!

Kis terpeszben egyik lába elől, másik hátul, keze a feje fölött, kecsesen, úriasan tartva és kardja peckesen áll, majd támadólag indul meg Rébusz felé a muskétásokat idéző jelmezben. Csupán egy egyszerű szúrással indít az alak, amit a zöld ruhás szíve irányába céloz.

//Ez jó szín, Joker! //

Ahogy a hidegben álldogálok, valami 17. századi jelmezt viselő, angolosan beszélő alak ugrik le elém. És még én vagyok az őrült, mi? Ha-ha! A bóvli karjával a szívem felé céloz, megfogom a botomat, és arrébb koccintom, majd előveszek a zsebemből egy dollárt, és két pofon után odanyújtom neki:

- Na, kisfiam, ne zavarj, dolgom van! Tessék, vegyél belőle nyalókát!

Ha nem akar eltűnni, akkor a családi ékszerét próbálom megütni a botommal.

Aztán itt jön, ami engem érdekel: egy méretes tűzfal emelkedik ki tőlünk nem messze a földből. Ez tuti tűzbogár lesz, de nem sietem el a dolgot, nyugodtan állok, és várok.