Arany Sárkány éterem

A kínai negyed egyik legfelkapottabb, és legelittebb étterme. Üzletemberek, törzshelye, az ételek ízletesek, de az áruk borsos. Igazán remek hely, ami nem csak egy egyszerű étterem, hanem több annál. Ugyan is alvilági üzleteknek is otthont ad. Előzetes egyeztetés nélkül bejutni szinte lehetetlen, és még azt is megválogatják, kit engednek be.

//Nem voltam elég kreatív a neveket illetően ^^" Bocs, reméltem nem nézel kosárlabdát //


A lift ajtaja kinyílik, majd pedig kitessékelik Genzot rajta. Egy hatalmas terembe érkezik, ahol különböző ősi kínai dísztárgyak vannak mindenfelé, fegyverek a falakon, és a terem legvégében egy cölöp, amelyhez anyja van kikötözve, és mellé a macskanő. A lift ajtó bezáródik, és a kísérők vele együtt eltűnnek. Majd mielőtt Genzo megindulhatna anyja felé, a helység egyik sötétebb részében fény gyúl, ami egy gyönyörtől medencét enged megmutatni, ahol egy nő fürdik. Minden porcikája szikrázik a gyönyörtől, és mind ez szinte bombaként robbanhat Genzoban, amikor kiemelkedik a vízből, és a nő teljes meztelenségében mutatkozik. Aztán ruháit kezébe adják, és lassan öltözik fel.



Genzo felé fordul, és a telefonból ismert hanghoz már arcot is lehet párosítani.

-Volt nekem egy uram. Szerettem, megbecsültem, és mindenem az övé volt. De apád a törvény szolgájaként börtönbe juttatta. Pedig csak a kínai negyed utcáin akart rendet tartani, amit a rendőrök nem tudtak megtenni. De még is rács mögött végezte. Elvesztettem őt, és úgy gondoltam, hogy apád is veszítse el azt, ki a legfontosabb neki. De ha már ő maga nem mert ide jönni, hát nem csak asszonyát, de fattyát is tűzre dobom. Érezze át a fájdalmat, amit én is. ÉREZZE!

Ekkor a yakuzák serege mind egyszerre, tökéletes összhangban lépnek egy lépést előre, és a kardjuk hegyével Genzora mutatnak. Majd a nő feltartja karját, és folytatja.

-Utolsó szó jogán kívánsz mondani valamit?

-- Semmi gond, szeretem Yao Minget, jó játékos, öröm vele találkozni --

Végre megvan anyám és a macskanő, aztán a tavalyi Miss China fogad engem anyaszült meztelenül

//bezzeg erről nincs kép... //

Majd egy rakás önjelölt szamuráj mutatja nekem a kardját. Ezt az utolsót nem kellett volna. De mostmár mindegy, ez van.

-Utolsó szó jogán? Miért, máris mész? Maradhatnál még egy kicsit.

Bár a harcban nem vagyok valami tapasztalt, azért a képességeim még megvannak. Megpróbálom kimenteni anyát és a cicut, de előbb át kell karatéjozzam magam a yakókon. Na essünk neki, aztán lesz ami lesz...

//VOlt kép, csak nem találom... de persze szolid volt//


Talán már említeni sem kell, hogy a jelen lévő összes férfin, és nőn valahol a testén egy sárkány tetoválás van jelen. Mikor Genzo száját elhagyják a kérdések, a nő csak undorodva néz rá, és megrázza fejét.

-Komolytalan, és idióta. Megölni!

Adja ki az utasítást a nő, majd abban a pillanatban nagyjából 30 karddal felszerelt yakuza ront Genzonak, de még mielőtt elérnék a bűnüldözőt, a lift ajtaja kinyílik, és kirúgják rajta a korábban már látott Yao Minget, és két testőrét. Alaposan összeverve mind a hármuk. Ezen jelenet látván a harcosok megtorpannak, és a nő felé néznek. Az a felvonó felé pillant, és meglátja az onnan érkező 3 macskaruhás nőt, akik kecsesen vonulnak Genzo mellé. Egyikük ráhajtja a fejét, míg másik átkarolja a nyakát, és a harmadik mellkasát simítja végig.

-Nocsak, nocsak, nocsak. Miáúúú, de haragszom én rád. Morrrr...

Szólal meg az egyik macskanő, miközben a kínai özvegyre tekint, ki bosszúhadjáratot folytat.

-MEGÖLNI! MINDET!!!

Ordítja a yakuzák vezére, majd elszalad és hogy senki ne tudja őt követni, a emberei elállják az utat, és egyszerre rohannak Genzo és a 3 macskaruhás felé. Hatalmas falatnak tűnhet a banda, de ki tudja. A bűnüldöző mellett van segítség is, akik már is támadnak, és elképesztő akrobatikus ügyességről, és harci tudásról tesznek tanúbizonyságot. Már csak Genzon múlik, hogy miként dönt. Harcol, a képzett fegyveresek ellen, vagy kimarad belőle, és bízik abban, hogy a semmiből feltűnt társai nyernek. Netán azonnal, semmivel nem törődve anyához siet. A választás az övé, mint mindig és még megannyi lehetőség közül dönthet. Viszont tény, itt egy hiba is a családtagja elvesztésébe kerülhet.

// Nem vágtál meg senkit, és nem jutottál el a foglyokig sem! Én mesélek, nem te! Reménykedhetsz, próbálkozhatsz, és bízhatsz a sikerben de én vagyok a döntő bíró, és én mondom meg, hogy megkarcolsz-e valakit, vagy sem. Nem szeretnék még egyszer emiatt szólni most már. //


Genzo hiába hadonászik, egy darabig nem mernek a közelébe menni, aztán az egyik yakuza kiszámítja a tapasztalatlan csapkodást, és egy pontos kardcsapással kiveri Genzo kezéből a fegyvert, majd hatalmas csapást mér a férfira, aki jó 5 cm mély vágást szerez a jobb karján. Ömleni kezd belőle a vér, és a fájdalom is elég szörnyű. Azt a karját egészen biztos, hogy nem fogja tudni használni, így hatalmas hátrányba kerül. Újabb csapás éri, ezúttal az oldalán, és hasonló sérülést kap. Térdre rogy a férfi, majd pedig a fejét készül lecsapni a kínai harcművész.

E közben a macskanő aki eddig a fogoly szerepét töltötte be, kiszabadul. Meglepően könnyen verekszi át magát a tömegen, és közben még pár yakuzát is a földre küld, segítve társait. Épp mikor Genzo fejét csapnák le, akkor ér oda a nő.



-Dorrrrrrombolj a cicusnak!!!

Kiáltja, és hatalmas mű vas karmaival végig hasítja a yakuza arcát, aki ordítva rogy térdre. Pár pillanata alatt kiüti a Genzo körűl össze gyűlt fegyvereseket, majd a férfira néz.

-Kelj fel szivi, még nem végeztünk!

Hú, ha ez a macska két perccel később szabadul ki, már nem lenne fejem. Ezért még jövök neki egyel, de előbb itt végezzünk.

( "-Kelj fel szivi, még nem végeztünk!" )

Könnyű azt mondani annak, aki eddig csak pihent. Az egyik karomat már nem tudom használni, sajnos pont az erősebbiket, így sokkal nehezebb lesz a harcolás, ami eddig sem volt könnyű. De mindenben segítem a macskákat, hiszen ők is segítenek nekem, annak ellenére, hogy nem is ismernek. Miután a társuk kiszabadult, együtt távozhattak volna, engem pedig itthagytak volna a sűrűben. De eddig nem tették, és szerintem ezek után sem fogják. Igy muszáj erőt vennem magamon, hiszen hős lennék, vagy mifene. Megpróbálok felállni, bár ez a sebeim miatt nem valami pofonegyszerű dolog. Az az igazság, hogy teljesen tanácstalan vagyok, bár ezt az arcomról nem lehet leolvasni, igyekszem baltaarccal hozzáállni a dolgokhoz. Ha félelmet, vagy bizonytalanságot látnak rajtam, attól ők sokkal bátrabbak lesznek, és még jobban nekem esnek. Inkább eltitkolom az ilyesmiket, és magabiztosan kérdezem meg a macskától, akinek az életemet köszönhetem:

-Mond, cicus, mi a terved?

Mert remélem van neki. Nagyon magabiztosnak látszik, bár lehet ő is azt csinálja amit én, burkolja a tehetetlenségét. De persze lehet valami bombajó terve is a yakusok kiírtására, és anyám megmentésére, ezért kíváncsian várom a válaszát.

//Remélem, így jó lesz. //

//Na ez egy remek reag, ilyeneket kérek szépen //


Genzo bár küszködik, de talpra tud állni. Talán az adrenalin, talán az akarat ereje, vagy mind kettő, de sikeresen fel áll, pedig nem apró karcolások virítanak rajta. Az érzelmeit próbálja titkolni, amit remekül tesz, hiszen a képzett kardforgatók most olyanok lennének mind a kutyák. Egy csepp félelem, és elvész az ember. Kihasználnák ezt egy pillanat alatt. Mikor Genzo kérdés elé állítja a macskát, az csak kaján mosolyra húzza a száját, majd eltűnik arcáról és értetlenül kérdez vissza.

-Terv? Miféle terv?



Megvakarja fejét, majd felnevet.

-Kövess!

Ezzel a nő beveti magát a yakuzák közé. Üt, rúg akit ér, és közben igen kecses mozdulatokkal kerül ki minden egyes felé irányuló támadást. Mintha csak előre látná honnan érkezik a veszély. Másik három társa már eléggé kifáradt, de nem adják fel, és mind össze alig pár ellenfél maradt, akiket pár percen belűl a lányok kiütnek, de egyet azért Genzonak is hagynak, hogy ő is bizonyítson. Van-e elég ereje ahhoz, hogy végezzen az utolsóval. Annak kivételesen nem kard van a kezében, hanem egy Sai. Ész nélkűl ront egyenesen Genzo arcába, semmi taktika, semmi elővigyázatosság. Látszik, ez a harcos már csak a becsülete miatt küzd, nem a győzelemért.

Sikerült tervem, gyomronvágtam a palit, Azonban, amikor megláttam, mennyit repült az ütéstől, akkor eszméltem rá, hogy ő sokkal gyengébb, mint én, így inkább békén hagytam őt, úgysem tervezte már, hogy feláll, láttam rajta.


( -Ilyen erőművészen csücsültünk eddig? )

-És még nem láttatok mindent, cicusok.

Mondom nekik dicsekvően. De mire vágok én fel? Egy embert csaptam le, miközben ők kitudja hányat. Viszont ki kell építenem magamról egy képet, ha azt akarom, hogy hősszámba vegyenek. Viszont ezután a kaland után rájöttem, hogy nem ártana pár harcművészet óra, hogy tudjam használni is az erőmet, ne csak legyen. De előbb fejezük be, amit elkezdtünk.

( -Fiam... tényleg te vagy az? )

-Anya! Jaj de jó hallani a hangodat! Jól vagy? Ugye nem bántottak ezek a szemetek?

Nem akarom ennél több kérdéssel bombázni szegényt, látom rajta, hogy megviselte a dolog. Legjobb lesz, ha hazaviszem, és pihen egy jót. Igaz, ami igaz, én is kikészültem elég rendesen, elég mozgalmas nap volt, de hál'istennek nincs anyának semmi baja.


( -Nagy az öröm, de koccolni kéne, mielőtt még többen jönnek. )

- Ez viszont igaz, tényleg le kellene lépnünk. már csak az hiányozna, hogy jöjjenek még százan.

- Valóban nem kéne egyszerűen kisétálni. Kell legyen más lehetőség is.

Meglátom a két ajtót. Vajon melyik lehet a másik kijárat? Az egyik az kell legyen, viszont a másik szerintem további yakuzák seregét zúditaná a nyakunkba, és ez már senkinek nem esne jól. Megfigyeltem, hogy amikor az a nő elmenekült innen, a bal oldali ajtón távozott. Na most két lehetőség van: vagy az a kijárat, vagy ott van az erősítés. Szerintem inkább ezutóbbi lehetőség áll fenn, ezért én inkább a jobb oldali ajtón mennék. De kíváncsi vagyok a macskák véleményére is, vajon ők mit gondolnak, merre kellene menjünk?

( -Arra...

Mutat a jobb oldali ajtóra. )

Na, akkor már ketten vagyunk. Komolyan nem kellene újabb sárga csapat a nyakunkba, hulla fáradtak vagyunk mindannyian, tehát erősen meg kell fontolnunk. De végülis azzal, hogy feltételezünk dolgokat, még nem megyünk semmire. Akár fordítva is lehetnek a dolgok, mint ahogy mi elképzeltük. Ilyen esetben semmi nem biztos. Tehát kockáztatnunk kell. Mivel ketten mondtuk a jobb oldali ajtót, a többiek nem mondtak semmit, így szerintem a jobb oldali ajtón kellene menjünk. Remélem jól választunk...

//Elfelejtettem melyik volt az amelyik neked tetszett. Szóval itt van ez, max majd beteszed amelyik kell és egy reagban oda írod, hogy saját ízlésed szerint kiegészítetted, hogy Genzosabb legyen //

Genzo és társai anyjával együtt a jobb oldali ajtó felé tartanak. Amint belépnek oda, egy hatalmas termet láthatnak. Nincs további ajtó onnan, viszont elképesztő ősi kínai tárgyak, és fegyverek vannak minden felé, középen egy kisebb dojoval. Talán ami mindenki figyelmét megragadja, az a helység egyik falánál álló szentély szerű kiépített rész. Gyertyák égnek körülötte, poros tekercsek, lótusvirág és füstölők vannak körben. Mind ezek együtt egy ruhát ölelnek körbe, amit vörös fény világít meg.



A macskák körűl néznek, majd mikor vissza érnek, csak akkor szólalnak meg.

-Nem nyert... ez nem kijárat. Se ablak, se szellőző, se ajtó... semmi. A másikon kell kijutnunk.

Mondja, majd végig nézi az oltár szerű dolgot, közelebb megy, és a pergameneket olvassa.

-Azt mondja... igen... aha, ... valami kínai samurai ruhája volt, aki megtagadta a páncélját, és a nélkül védte az országot. Azt gondolta különleges ereje van, és az emberek felett áll. Na szép...

-Fúúú cica, tudsz ősi kínaiul?

Kérdi megdöbbenve az egyik társa a macskának, majd felnevet. Genzo számára a ruha igéző lehet, szinte már-már hívogatja őt. Időp közben pedig a macskák lassan megindulnak a kijárat felé, és oda szólnak Genzonak is, hogy menni kéne, mihamarabb. Nincs más kiút, csak nagy valószínűséggel az, ahol a yakuzák vezére is távozott.

// Ha már samurai páncélról van szó, akkor legyen samuraipáncél //

Na, mégsem döntöttünk jól, ez egy üres terem, és nincs se ajtó, se ablak. Ez így elég zsákutca, szóval a másik ajtón kell tová.....rjunk csak. Mi az ott a fal mellet? Meg kell néznem közelebbről.

Az anyját, ez egy ruha. De milyen jól néz ki.

(a macska felolvassa a tekercset)

-Szóval szamurájruci, természetfeletti erőkkel. Mi lenne, ha megtartanám? Kicsit át kell csak pofozni, hogy Genzosabb legyen, de ez könnyen megoldható. Ez a jelmezem meg megy a szekrénybe, hiszen egy igazi, ősi szamurájpáncél Genzosra alakítva százszor jobban néz ki, mint ez a mostmár kezdetlegesnek tűnő zöld-fekete feszülős cucc. Ebben már nem fognak kinevetni. És mivan, ha tényleg természetfeletti ereje van? Muszáj megtartanom.

(macskák szólnak, hogy lépni kéne)

-Jójó, várjatok, csak viszem a ruhát.

//Betettem az új ruhát a kinézethez, és avatart is cseréltem, jár a páncél mellé. Kösz, hogy felajánlottad a Supermanes külsőt. //

//Ha neked ez kényelmesebb, akkor egészségedre ... jah, és a samurainak volt különleges ereje, nem a ruhának. Lehet rosszul fogalmaztam.//


Genzo megragadja a ruhát, és a csapat a másik ajtón távozik. Mikor belépnek, lépcsők tekerednek fölfelé. Úgy tűnik ez a kivezető út. Ha a társaság neki lát meglépni, akkor néhány másodperc múlva kint találják magukat az étterem hátsó részén a parkolóban. Az egyik macska elmosolyodik, majd elszalad. Mire vissza tér, már egy csinos, tűzpiros kocsiban ül.

-Elvihetem önöket?

Kérdi mosolyra húzott szájjal, majd pedig ha mindenki beszáll menekülőre foghatja a csapat. Genzo anyja megmenekült, és az biztos, hogy a Sárkányok nem felejtik ami történt. A bűnüldöző nem kevés ellenséget szerzett magának, egy yakuza banda képében. Mérget vehet rá, hogy már sem ő, sem a családja nincs biztonságban. A kocsiban az anyja ráhajtja fejét fia vállára és a macskák egészen addig viszik az új barátjukat míg az kéri.


Vége
Epilógus