Zálogház

Igazából meg a helyi orgazda itt bonyolítja a dolgait, de pssszt!

Előzmény: Kurt Bozek lakása

Az árnyékok között haladok a célom felé, figyelek minden járókelőt az utcán. Megpróbálok minél kevésbé feltűnő lenni , és nem is nehéz ilyen késői órákban ezeken a mellékutcákon csak azok járnak akik senkit se akarnak megismerni, mint én. Magamra húzom még jobban a ballonkabátomat, és mielőtt még belépnék az épületbe körülnézek, nem figyel-e valaki.



~ Ez Otisburg egyetlen megbízható orgazdája, igaz nem is a megbízható a legjobb szó rá, bárkit beköp bárkinek aki fizet eleget hogy megérje neki is ~ Még a gondolat menetem végére se érek és már bent is vagyok a "zálogházban". Csak egy kuncsaft van bent, valami vézna kölyök, aki a mai zsákmányát akarja elpasszolni ~ Mindent piti dolgot meg tud itt kapni aki akar, és képes áldozni rá, mint zálogház nem profitálhat túl jól, mert ez a kinti sikátor még az elszánt régiségkereskedőket is elijeszti, de pont ezért éri tökéletes hely az olyanoknak mint én. Erre a zsaruk keveset járnak, mert Jack nem hülye, semmi nagy balhéba nem keveredik. Emellett nyílt titok, hogy a fakabátoknak is beszél, nem is keveset, de így nem kell "védelmi pénzt" fizetni nekik letudja az infóval ~ Csak sétálok, és nézelődök a sorok között, míg a srác elsonfordál mögöttem, és kimegy az üzletből, egy kicsit még nézegetem a portékáját, majd odalépek Jackhez, és lerakom az asztalra a három hitelkártyát. Az olasz digója nézi a hitelkártyákat, majd felnéz rám.



- Most nekem csak infó kell, és ezek a tieid lehetnek J. - mondom neki majd a pult közepére tolom a kártyákat - Valami nagy fogást keresek, nálad sokan megfordulnak, és sokat tudsz. Egy egy emberes melót keresek, busás jutalommal.

- Jack-i még most találtam őket a boltod előtt. Te is tudod hogy semmi olyat nem hozok neked, ami illegális lenne - Közben az órámat mutatom neki, hogy az áru friss és ilyenkor már nem tudják letiltani - Másrészről ennyinek elégnek kell lenni egy kis infóért cserébe. De azt is megbeszélhetjük ha százalékot akarsz a szajréból.

- Hát tudod a szokásos egy kicsit a lakatosmunkához, vadászathoz, és az ezzel együtt járókhoz. A lényeg hogy elég nagy legyen a haszon, akkor mindenhez értek, és bármit megcsinálok. - mondom ezt a szemébe, de közben a csomagokat nézem hátha ki tudom találni mi lehet benne.

-Hát pont ezért jöttem ide, mert érdekel a munka. - mondom teljes nyugalommal - De azért tudod, hogy nem vagyok öngyilkos jelölt - teszem hozzá egy kevés erőltetettséggel - Ha a bankos meló azt jelenti amit én gondolok, akkor netalántán egy kicsit nagy falat lenne nekem egyedül, de csak ha arról van szó. Na végül is mik ezek a cuccok?

- Csomagot megkaphatnám végre? - kérdezem most már nyugodtan ~ Az idegen fazon kerülget már megint, ahelyett hogy személyesen beszélne velem hogy mit akar ~ gondolom végig míg Jack-el üzletelek - Amúgy mit tudsz a fazonról és a társáról mellesleg?

Ok, akkor mi a meló amit nekem szántál? - kérdezem tőle, míg válaszol kinyitom a csomagot és úgy nézem meg, hogy a boltos ne lássa mi van benne. Majd folytatom - Mennyibe fájna nekem hogy többet megtudjak az idegenről és a társáról agy társairól?

-Ok szóval akkor mi is a meló pontosan? Mit kell tennem? Hányan vagyunk benne? -szegezem neki a legfontosabb kérdéseket - Hol lesz a buli? Mikor? Tudod a részleteket végre elárulhatnád végre. - Közben visszacsomagolom a ruhákat és elrejtem a kabátomban.

- Tudod hogy melyik bank az? Kik alkotják a csapatot? - folytatom a kérdezősködést, a válaszai ellenére - Ha én fogok csúnyán nézni, és a másik négy fogja az érdemi dolgot csinálni akkor mit fog az utolsó társunk tenni-e közben? - a válaszok ellenére még marad megválaszolatlan kérdés.

-Na jól van. Akkor mikorra, és pontosan hol kell lennem? - folytatom a végeláthatatlan kérdezősködést - Hogy fogom felismerni a többieket? - és hirtelen elhallgatok ~ Aúú apám, ez csak szórakozik velem ~ hasít belém a felismerés - Na jó van, fejezzük be a h*lyéskedést, és mond el mindent amit tudnom kell. Ne keljen mindent harapófogóval kihúzni belőled.

~ Huh na végre csak kibökte ~ akkor sarkon fordulok és köszönés nélkül kiviharzok a zálogházból - Akkor holnap itt leszek. - jelentem ki mielőtt kilépnék az ajtón.
Az utcán körülnézek, és elindulok hazafele.
~ Ez egy hosszú nap volt, és talán a holnapi még hosszabb lesz. ~ A szokásos úton tartok hazafele, mint mindig a metrót használva.

A történet folytatása: Kurt Bozek lakása

Benézek az ablakokon, mit is látok most az üzletben. Ha látok bent valakit akkor bezörgetek, de ha nem akkor hátra megyek a sikátor felőli bejárathoz. De azért óvatosan, ebben a városban már sokan vesztették életüket a figyelmetlenségük miatt. Mielőtt ráfordulnék a sikátorra, belesek a sarkon, majd ha semmit veszélyeset nem látok akkor megyek az ajtóhoz. Oda is bezörgetek és megvárom mi történik.

Én is a fejembe húzom a kalapot, majd lehajtott fejjel kinyitom az ajtót. Előbb résnyire, majd ha semmi veszélyesre nem figyelek fel akkor belépek. Miután bementem, körülnézek és keresek pár barátságos árnyékot amibe beállhatok. Ha vannak bent akkor biccentek a fejemmel mindenkinek, és csendben megvárom mi történik, de csak úgy hogy nem nagyon tudjanak felismerni engem az árnyékbe.