HomeDC Comics frpgGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés
A még tapasztalatlan játékosokat kérném, hogy mindenképpen olvassák el az FRPG-ről szóló rövid leírást! Ha az informálódás után is még további kérdésed lenne, nyugodtan keresd fel bármelyik staff tagot. Szívesen útba igazítunk.
....................
Egy a marvel képregények világában játszódó frpg, ahol világméretű gondok burjánzanak napról-napra. Asgardiak, skrullok, mutánsok, szuper-humánok vívják harcukat a jó ügy érdekében. A honlap újra indult, és csak rád vár, hogy részt vegyél a híres sorozat által alkotott világban, ahol új kalandok várnak rád. Találkozz Superman ellenségeivel, és vedd fel velük a harcot csapatban, vagy egyénileg. Metropolis csak rád vár!
All Comics
Blateco
HálóZsák
NewGen
Genzo Comics
ComicVine (angol)
</span

Share | 
 

 2010/1. Író verseny

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Scott Alan
Kalandmester
avatar

Hozzászólások száma : 62
Join date : 2010. Sep. 13.

TémanyitásTárgy: 2010/1. Író verseny   Hétf. Okt. 18, 2010 11:14 am

Sokak kérésére, és mert most juttatottam el idáig(elnézést az elhúzódásért), ezennel meghirdetem az első DC Comics Íróversenyt. Várjuk a kedves játékosok írásait, sci-fi, krimi, horror, paródia, DC, képregény témában, ebbe a topikba. Tehát a műfaj lehet bármilyen. Maximum kér írással lehet indulni!
Leadási, nevezési határidő, November 30.
Első három helyezett jutalmat kap! Írásra fel, Emberek!

Minimum egy oldal World-ben írva. A játékosok és mi fogunk dönteni, szavazással a helyezettekről. Az írásokat pedig ebbe a témába lehet illeszteni, viszont más hozzászólásokat nem kérünk, véleményeket az írásokról majd a verseny végén a szavazás témában lehet írni. Itt csak az írásokat szeretném látni. ha van még egyéb kérdés PM-ben elértek!


A hozzászólást Scott Alan összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Okt. 31, 2010 12:01 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Duncan MacFarlane
Bűnüldöző
avatar

Hozzászólások száma : 172
Join date : 2010. Jul. 18.

TémanyitásTárgy: Re: 2010/1. Író verseny   Szer. Okt. 20, 2010 12:14 am

Üdv!

Lenne pár kérdésem:

1. Min.-max. terjedelem?
2. Hova küldjük a kész műveket? (fórumba, Pm stb)
3. Képregény kell írni vagy novellát?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Batman
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 1162
Join date : 2010. May. 03.
Age : 25
Tartózkodási hely : Mindenhol egyszerre.

TémanyitásTárgy: Re: 2010/1. Író verseny   Pént. Okt. 29, 2010 10:53 am

Szerintem minimum 1 oldal legyen, és felső határ nincs (de ne legyen vontatott, és unalmas!)
A kész művek jöhetnek ide, hisz mindenki kíváncsi rá minden bizonnyal.
A műfaj teljesen random. Ami neked tetszik.



Mesélő fő karakter: Batman - Mesélő szín: Oliva
Tömeg kaland: Denevérakták - A veretlen
Aktuális korszak kaland: nincs
Kövesd figyelemmel a híreket!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://dccomicsfrpg.hungarianforum.net
Kurt Bozek / Griff
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 648
Join date : 2010. Aug. 12.
Age : 29
Tartózkodási hely : Otisburg; Gotham City

TémanyitásTárgy: Re: 2010/1. Író verseny   Pént. Okt. 29, 2010 11:10 am

Nekem még lenne egy kérdésem. Hogy fogjátok a különböző műfajokból származó írásokat pontozni. Szentem elég nehéz mondjuk egy krimi történetet, és egy viccesnek szánt egy oldalast összehasonlítani. Vagy ha mondjuk egy előtörténettel rukkol elő valaki, és mellette egy élvezetes csatajelenet a vetélytárs.

De lehet hogy csak nekem tűnik ez nehéznek, és mindenki már tökéletesen meg tudja oldani.


Játékos szín: Crimson
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Batman
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 1162
Join date : 2010. May. 03.
Age : 25
Tartózkodási hely : Mindenhol egyszerre.

TémanyitásTárgy: Re: 2010/1. Író verseny   Pént. Okt. 29, 2010 11:13 am

A Staff és a játékosok szavaznak a számukra leginkább tetsző műre. Itt és a többi versenyben is. Nem csak a staff dönt, hanem mindenki más is!



Mesélő fő karakter: Batman - Mesélő szín: Oliva
Tömeg kaland: Denevérakták - A veretlen
Aktuális korszak kaland: nincs
Kövesd figyelemmel a híreket!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://dccomicsfrpg.hungarianforum.net
Kurt Bozek / Griff
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 648
Join date : 2010. Aug. 12.
Age : 29
Tartózkodási hely : Otisburg; Gotham City

TémanyitásTárgy: Re: 2010/1. Író verseny   Szomb. Okt. 30, 2010 9:24 am

Birodalom visszavág más szemszögből

Volt egy völgy a Hoth bolygón, ahol éjjel és nappal, egy örökkévalóságon keresztül a fagy volt az úr. A völgy gleccser vájta szakadék, meredek falai legalább kilenc kilométernyi magasak voltak. Ahol a csillagfény megérintette a fal tetejét, az ősi jég olyan fehér volt, hogy az emberi szem csupán néhány pillanatig bírta elviselni a látványát. Mélyebben, a fal alsóbb rétegeiben a jég áttetsző jelenséget algák, évmilliók óta fagyott aprócska élőlények tömegei okozták.
A völgyben sikoltozó jeges szél borotvaélesre fente a kiálló jégtömböket. A levegő áramlása a mélyedés labirintusában még inkább felgyorsult. A Hoth jégbolygó volt, felületét fagyott víz borította; a jégréteg vastagsága néhol a száz kilométert is elérte. A páncél alatt fortyogó óceán pulzált az égitest élő magjával azonos ritmusban.
A szél sikolyaitól meggyötört Pravin őrnagy lecsúszott a jéggel borított lejtőn, és valahogy lejutott a völgy aljára. A szél újra és újra vad támadásokat indított ellene, megpróbálta letépni róla a köpenyt. Pravin alaposan felöltözött, a teste mégis elgémberedett, és szinte megdermedt a rettenetes körülmények között. Már vagy egy órája nem érzett semmit, és ez valahogy jobban idegesítette mint korábban a hideg. Mozdulatlanul feküdt a lézerfegyverét piszkálgatta. A fegyver fémcsövén jégkristályok jelentek meg. Pravin alig bírta a kezében tartani.
Kiáltásokat hallott. Többé-kevésbé hozzászokott, hogy ezen a helyen különös hangok jutnak el hozzá; nedves cuppanások és sistergések, amelyeket többnyire a jégbe fúródó forró lövedékek váltottak ki. Körülötte, a jégrétegen apró, fekete, kör alakú lyukak tátongtak. A hangok hallatán még mélyebbre csúszott a jéggödörben, és megpróbált láthatatlanná válni.
Lövések dörrentek. Az egyik lövedék a feje fölött zúgott el.
Aztán… Csend, amelyet megint csak a szél üvöltése hasított szét. A hátára fordult, állát a mellére szorította, és végignézett a völgynek azon részén, ahonnan a lövések érkeztek. Közel s távol senki és semmi sem volt, eltekintve a tőle körülbelül száz méter távolságban sötétlő testtől, Dares közlegénytől.
Dares már nem élt. Mind meghaltak. Pravin volt az utolsó.
Feljebb kúszott a gödörben, és fölemelte a puskáját. A távcsőre jég rakódott.
Káromkodva visszacsúszott. Egy nappal korábban Fredrik közlegénynek hozzáfagyott a szeme a távcsövéhez, miközben a jégmezőn mozgó célpontokat figyelte. Iszonyú volt a sikolya, amikor elválasztották a szemhéját a fegyverétől…
Pravin vakon tüzet nyitott, belelőtt a völgy sötétjébe. A válasz tucatnyi fegyverből érkezett; a lövedékek feltépték körülötte a jeget.
Barlangok. Alacsony, boltíves, meredek falú mélyedések és üregek a jégfalban. Valamennyit a szél vájta ki.
Pravin a combjába fúródott repesz okozta fájdalommal küzdve bezuhant az egyikbe. Addig feküdt az arcán, míg elviselhetetlenné vált számára a jég érintése. A hátára fordult. Hirtelen elképesztően meleg lett a barlangban. Az őrnagy megértette, miért: az üregben nem érte a pengeként metsző szél.
Levetette a köpenyét, a kesztyűjét, majd rövid tűnődés után melegítőszálas zubbonyát is. Megremegett. A melegben izzadni kezdett, a teste úgy gőzölgött, mintha szaunában ülne.
Megvizsgálta a lábát. A nadrágján, a combja közepén tátongó lyuk olyan volt, mintha olvasztárral ejtették volna. Rájött, miért ilyen. A sebből kicsorgó vér nem alvadt meg, egyszerűen megfagyott. Letörte a combjáról a fekete jégcsapot. A fájdalomtól alig kapott levegőt. A sebből előtörő jégkásás folyadékra meredt.
Az elsősegélycsomagjáért nyúlt, kinyitotta. Elővette a húscsipeszeket, és megpróbálta végrehajtani magán a műveletet, amit a szanitéc mutatott meg nekik még régebben a bázison, a kiképzés során. A drótcsipeszek azonban összefagytak, elgémberedett ujjai sem úgy mozogtak, ahogy szerette volna. A csipeszek kipattantak az ujjai közül, a padlóra estek.
Egy örökkévalóságig tartott, mire kivette a tűt a steril papírcsomagolásból. Négyet vagy ötöt ejtett el, mire végre egyet sikerült megfognia. A fogai közé vette, és megpróbálta belefűzni a cérnát.
Megfogta a tűt, és megkísérelte összevarrni a sebet. Nem volt könnyű feladat eltalálni a tű fokát; hamarabb lelőtt volna egy tíz kilométer távolságban lévő banthát. Húszszor próbálkozott, aztán a fogai közé vette a tűt, és megpróbálta összepödörni a cérna foszladozó végét.
Valami eltalálta. Hátulról, keményen. Eldőlt, a havas jégpáncélra zuhant.
Hason feküdt. Lassanként magához tért, és meghallotta a háta mögül érkező morgást és szimatolást. Fájt a nyelve, a szája megtelt vérrel. Az állára véres jégcsap tapadt. Mögötte egy hatalmas test mozgott.
Lassan elfordította a fejét, és hátralesett – valahogy úgy mozdított a szemét, mint amikor az borotválkozás közben a saját tükörképét bámulja.
A wampa szörny több mint három méter magas, és majdnem ugyanolyan széles volt. A vállán és a karján hihetetlenül vastag izomkötegek domborodtak, testét bűzös szőrme fedte. A feje óriási volt, az alsó állkapcsa előre tolódott. Hófehér agyarai ocsmány pengékként meredtek ki rothadó ínyéből. Pravin nem látta a szemét, de érezte bűzhödt leheletét. A félig nyitott szájból maró nyál csorgott.
Pravin halottnak tettette magát, és a wampát figyelte, amely lassan előszedte a tárgyakat az elsősegélycsomagból. A keze akkora volt, hogy úgy elroppanthatta volna egy ember gerincét, mint egy gyerek a vékony gallyat. Elővett egy géztekercset, a szájába tömte, megrágta, aztán kiköpte.
Éhes, gondolta Pravin. A gondolattól jéggé dermedt benne a vér.
A wampa hirtelen elindult felé. Belemarkolt a hajába, talpra rántotta, majd szabad kezével átkutatta az egyenruhazsebeit. Vélhetőleg valamilyen ennivalót keresett.
Pravin nyitott szájából vér csorgott. Megpróbált ernyedt maradni. A bal kezét lassan a derekára csatolt tokban lapuló pisztolya felé csúsztatta. A wampa megrázta, megszaglászta, belecuppantott a fülébe, az arcába lehelt. Pravinnak hányingere támadt a förtelmes bűztől.
Megtalálta a fegyvert, és lassan kijjebb húzta a tokból. A wampa észrevehetett valamit, mert mozdulatlanná vált, és elbömbölt valamit fajtája érthetetlen nyelvén. Pravin még kijjebb húzta a pisztolyt, és megpróbálta felemelni, ám a wampa mancsa hirtelen lecsapott a pengére. A katona elejtette a fegyvert; a pisztoly belevágódott a kettejük mellett lévő jégfalba. Pravin megpróbált utánanyúlni, ám a wampa ismét lecsapott. Az őrnagy jobbnak látta, ha elfelejti a fegyverét.
A wampa felordított. Mély, torokhangú üvöltése fülsiketítő volt, a hanghullámok hatására megremegtek az őrnagy zsigerei. A wampa felkapta a lázadót, megrázta, és felkészült arra, hogy kettétépje a felsőtestét. Pravin felsikoltott, védekezni próbált, de semmit sem tehetett, a roppant erejű lénnyel szemben. Megértette, számára itt ér véget az élet, a halál már csak másodpercekre van tőle.
Hirtelen fájdalom döfött a nyelvébe. Felemelte a kezét, és hunyorogva kirántotta a nyelvébe döfődött tűt. Erről egészen megfeledkezett. A pici seb erősen vérzett. Pravin mivel más fegyvere nem volt, a tűt döfte a testét átölelő szörny szemébe.
Az bömbölni kezdett, és eleresztette áldozatát. A lázadó a jégre zuhant. Köhögni kezdett, kiköpte a szájában összegyűlt vért. A wampa eszelősen, a karját lóbálva ugrándozott a barlangban. Mancsát az egyik szemére szorított; a szemgödörből undorító váladék csorgott. A fájdalmas üvöltés megrengette a jégbarlang falait.
Az őrnagy megmozdult, hogy valamilyen fegyvert keressen, de a bestia hirtelen visszafordult, és megütötte. A katona a levegőbe emelkedett, és átrepült a barlang másik oldalára. Teste keményen a jégfalnak csapódott. Érezte, hogy a vállában megreped az egyik csont. A padlóra zuhant.
A wampa ismét rárontott. Fél szeme csukva volt, a pofáján nyálkás nedvesség fehérlett; a szemhéja alól a tű vége meredt ki. Pravin oldalra gurult a roham elől. Lézerfegyvere a barlang távolabbi végében volt, de a pisztolyát elérhette.
Megragadta a pisztoly markolatát, lekuporodott, és elszántan támadójára nézett.
A wampa feléje fordult. Abban a pillanatban háttal volt a barlang bejáratának. Hatalmas, nyálkával borított mancsával egyre jobban közeledett.
Pravin élete során már sokszor eltűnődött azon, milyen érzés az, amikor az ember a halál közelében áll; milyen érzés lehet meghalni. Vakító villanás, fülhasogató dörrenés. Semmit sem érzett. Semmit…
A következő másodpercben az wampa teste eldőlt, a törzse közepén hatalmas fénykör jelent meg. A lény megingott, azután két darabban elzuhant. A testéből kiömlő forró nedvek felolvasztották a jeget.
A barlang bejáratban egy magas alak jelent meg.
-Pravin őrnagy?


Játékos szín: Crimson
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
The Manipulator
Gaztevő
avatar

Hozzászólások száma : 89
Join date : 2010. Aug. 04.

TémanyitásTárgy: Re: 2010/1. Író verseny   Szomb. Nov. 27, 2010 11:01 pm



Prológus

2134. írunk. A világ megváltozott, már csak fantomképe önmagának. Az erdők eltűntek, állatok csak az állatkertben vannak, havat pedig már 2095 óta nem láttak. De az emberiség továbbra is öntudatlan keresztes hadjáratot folytat saját maga ellen. Sok ország már nem bírta a fénysebességgel történő fejlődést és bekebelezte őket a nagy, gyorsan fejlődő államok. Oroszország és az Arab Emirátusokon kívül egész Ázsia Kínáé. Európát az Oroszországi Föderáció uralja, ez alól csak az Egyesült Közép Európai szövetség tagjai kivételek, Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia és Magyarország. Észak Amerikát és Dél Amerikát az Amerikai Egyesített Királyság uralja. Afrikában pedig tombol a káosz.

A nagy változások 2067-ben kezdődtek. Oroszország kijelentette, hogy háborút kezdeményez az Európai Unió ellen, Kína támogatta. Az Európai Unióba ekkor már az összes ezen kontinensen található állam benne volt, persze ez alól kivétel Oroszország. A hadüzenetre válaszolva összevont seregek indultak meg az orosz anyaföld határaira. 2068-ban megütköztek Oroszország-Kína szövetség és az európai unió hadseregei. A csatát Európa vesztette el. Oroszország könyörületet nem ismerve hatolt be az öreg kontinensre, senkinek sem hagyva reményt a menekülésre. Persze voltak kik ellenálltak vagy fegyverrel vagy ésszel. Az első ilyen állam Magyarország volt, a hódító seregeknek szabad átvonulást engedtek és nem harcoltak cserébe függetlenségük meghagyásáért. Oroszok engedtek a követelésnek, mivel a magyarok országát csak jelentéktelen porszemnek tekintették. A magyar példát még sok közép európai ország követte, köztük még a nagy Németország is. A sok tárgyalás miatt elhúzódott az Európa ellen irányuló hódító hadjárat, egészen 2070-ig. Ekkora már belátták a nagyobb hatalmak is, hogy nincs esélyük. A britanniai Egyesült Királyság tárgyalásokat folytatott Amerikával, hogy kérjenek menedékjogot a népüknek, megkapták. A britek épp hogy ki sikerül meneküljenek hazájukból már jött is a vég. Oroszország felfalta az egész kontinenst, csak az Egyesült Közép Európát nem. Az EKE hamar megerősödött, technológiailag is komoly fejlődés vette kezdetét, köszönhetően a kényszerhelyzetnek, hogy bármikor megunhatja az Oroszországi Föderáció a jelenlétüket.
Ezek után az orosz anyaország Ázsia felé fordította arcát és Kínával az oldalán leigázta ezt a kontinenst is. A kínaiak Európa elfoglalásánál nyújtott segítségért cserébe a leigázott nemzetek területeit kérték, mivel a ruszkik nem tudtak volna ilyen hatalmas területet felügyelni, ezért átengedték Ázsiát. Komolyabb ellenállást senki sem tanúsított. Bár az Arab Emirátusok megőrizte függetlenségét, nem hadseregüknek köszönhetik, hanem vagyonuknak. Igaz azóta hatalmas és fejlett zsoldos seregük van.
Ekkora már 2076. van a naptárakon. Amerikában szép lassan átvette a hatalmat az Egyesült Királyság. Amerika a bevándorlóknak helyet adott a parlamentben, de ezzel nagy hibát követtek el. Az ügyes politikusok hamar észre vették a kormány gyengeségeit és ezeket kihasználva hatalomra juttatták az angol királyt.
Ezek után megkezdődött a technikai fejlődésben vívott háború. A nemzetek elkezdtek újabb és újabb találmányokkal előállni. Mindenki tudta, hogy most a tudományban hadakoznak egymással a népek. Ez a fajta hadviselés szép lassan felemésztette a legtöbb független nemzetet. Így kerül az Amerikai Egyesített Királyság kezére Dél-Amerika.
Afrikában pedig elszegényedtek az országok, a hatalmat diktátorok vették át. Azután 2100-ban villámcsapás szerűen tört ki a káosz Afrikában. A nép fellázadt, a diktátorok sorban buktak el és Afrika egy hatalmas káosszá vált. Elpusztultak a vezérek és az államok és magukkal rántották a törvény és a jogok minden fajta fogalmát. Nem volt már semmi, ami arra utalna, hogy egyszer államok voltak ott.

A technikai fejlődés nem állt le, sőt inkább felgyorsult. A nemzetek gyorsan felhasználták energiaforrásaikat és elkezdték az újabb energia szolgálgató lehetőségeket keresni. Egyre több helyen jelentek meg a nap-, víz- és szél erőművek. De már túl késő volt. A légkör olyan hatalmas mértékben megtelt káros gázokkal, hogy már nem lehetett semmit tenni a globális felmelegedés ellen. A jégsapkák elolvadtak és a tengerek és óceánok vízszintje ugrásszerű növekedésnek látott. Az összes ország hatalmas falakkal vette körül azokat a határait, amiket víz szegélyezett. Emellett megjelentek az energia pajzsok, amik szintén a víz meggátolásának érdekében lettek felállítva. Ám a víz csak az egyik rossz volt. Mivel elpusztultak a fák és minden növény már nem volt mi termelje az oxigént. A kutatók mesterséges fákat készítettek, de ezek még csak nem is hasonlítottak az igazi fákra. Hatalmas légszűrők voltak, amik beszívták a levegőt és kivonták belőle a káros anyagokat, majd átalakították oxigénné.

2134-re már szinte lehetetlenségnek tűnt, hogy van olyan dolog amit még nem találtak fel. A káosz lepte Afrikában azonban felbukkant valami, ami nem volt tapasztalt eddig soha. Különös mutálódás ment végbe az embereken. Voltak egyedek akik már nem oxigént lélegeztek, vagy épp fotoszintézisre voltak képesek és még sok egyéb érdekesnél-érdekesebb dolog. A természet megmutatta, hogy még mindig él és képes megújulni. Az afrikai emberek megijedtek és úgy próbáltak elmenekülni a kontinensről ahogy csak tudtak. Minden nagy állam elküldte a legjobb csapatait, hogy vizsgálják meg a történteket, mivel ez a fajta mutálódás lehet a legújabb fegyver a már így is elég széles választékba.

I. Fejezet

Szibéria jeges mezői már nem a régiek. A régen hólepte puszta most kopár. Egy közönséges kősivataggá vált, nincsenek se növények, se állatok. Mégis fontos ez a terület a büszke Oroszországi Föderációnak. Ugyanis itt található az egyik legnagyobb és legfejlettebb katonai bázis. A hatalmas várost egy energia kupola végi a külső hatásoktól. A bázis 8 ezer négyzet kilométeren fekszik, ezzel az egyik leghatalmasabb katonai központja Oroszországnak.

A bázis egyik hangárjában nagy a nyüzsgés. Katonák, mérnökök, tudósok és szerelők szaladgálnak látszólag céltalanul, de ez csak a látszat. Ugyanis ma van a napja annak, hogy elindul az afrikai különítmény. Már több hatalmas repülőgép áll készen az indulásra, most épp a bepakolás folyik. Hatalmas kamionok, tankok, csapatszállítók és harckocsik hajtanak be a gépek gyomrába, villás targoncák rakodjak be a különböző ellátmányos dobozokat és tudósok hordják fel féltett műszereiket a gépre kisebb nagyobb táskákban.
Nemsokára egy igencsak furcsa kinézetű alak jelenik meg a hangárban. Orosz tiszti egyenruhát visel, magas, vékony férfi. A fél szeme le van kötve és jobb keze helyett egy tökéletes műkéz van. A tiszt odamegy egy dokumentumokat böngésző férfihoz.
- Hogy állunk Igor? -kérdi komolyan a magas tiszt az olvasó katonára tekintve.
- Minden rendben halad uram. Már csak a hadosztályok kell meg érkezzenek és beszálljanak. -válaszol Igor.
- Rendben van. Egy óra múlva indulás, addigra minden kész legyen. -ezután gyors léptekkel távozik a tiszt.

*


Hangos motorbugás hallható Afrika déli csücske felett. Először csak egy kisebb vadászgép raj ereszkedik le a földre, majd nemsokára egy hatalmas repülőgép követi az elő osztagot. A hatalmas vasmadárból hangyák módjára kezdenek el kiseregleni a fegyveres katonák. Lézerpuskákkal felszerelt, sárga kamuflázs színű ruhát viseltek és bal karjukon Oroszország jelét viselték. Gyorsan szétszéledtek és biztosították a terepet. Addigra már a többi repülőgép is leszállt és elkezdődött a bázis felállítása.
Hatalmas sátrak szabályszerű utcákat hoztak létre és így egy ideiglenes várost formáltak. A tábor mind a négy oldalán lézerkerítést húztak fel és automata gépágyúkat állítottak minden tizedik méterre. A bázis északi részében foglaltak helyet a katonai szállások, felszerelés raktárak és étkezők. Délen volt a tudósok szállásai, kutatóközpontok és egy csomó energia ketrec. Keleten a leszállópálya kapott helyet. És nyugaton volt a központ, a magas rangú tisztek szállásai és étkezők a számukra.

A főparancsok irodájába egy kigyúrt katona lép be. Katonai ingének ujjai fel vannak hajtva és baseball sapkát visel. Vigyázzban áll meg és várja az idős úr parancsát.
- Pihenj katona! - parancsol szigorúan a férfira - Maga az egyik legjobb kommandós egységünk vezetője Mihai és van egy maguknak való feladat.
- Értetem uram! -válaszol a százados.
- A feladat egyszerű. A felderítők egy mutánsok által uralt várost fedeztek. El kéne foglalni és persze minél kevesebb áldozatot szedve, de nem küldhetek oda egy egész sereget, mert akkor igencsak kellemetlen mészárlásba torkolhatna a dolog. Ez pedig nem lenne kellemes. Mit gondol menni fog?
- Igen, uram!
- Reméltem is. Nem kell nagy sereggel indulnia, egy kisebb különítmény is elég, mivel egy kis faluról van csak szó. Minden ami szükséges a rendelkezésére áll. - zárja le a tájékoztatót a parancsnok - Eredményes munkát Mihai!
A százados gyors léptekkel megy ki a sátorból és ül be a parancsnokság előtt várakozó dzsipbe, amivel elhajt a katonai szállások felé.
Pár perc múlva a százados nyolc jól képzett kommandóssal ismerteti a feladatot. Az asztalnál név szerint a következők ülnek: Vlagyimir, Vaszilij, Borisz, Iván, Ilián, Fedor, Alvián és Igor.


//Folyt. Köv.//



A hozzászólást The Manipulator összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Nov. 28, 2010 7:11 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Michelle Sinistresang
Kívülálló
avatar

Hozzászólások száma : 57
Join date : 2010. Oct. 10.

TémanyitásTárgy: Re: 2010/1. Író verseny   Vas. Nov. 28, 2010 12:56 pm

Samhain

Vigyázat gyermeki lelkűeknek olvasása felnőtt felügyelete mellett ajánlott!

Eljött a Samhain. A lány megborzongott már a gondolatára is. Rettegett tőle, hogy hsködő testvére valami őrültségre vetemedik. A bátyja Smirr az ivókban is már azt mesélte részeg kábulatában, hogy hogyan fogja megidézni a túlvilág szörnyeit, a tündéreket és mindenféle szörnyűségeket. Egy hűvös szellő simított végig a lány bőrén, jeges ujjai benyúltak a ruha alá, talán még a bőre alá is, egyenesen a szívébe hatoltak leírhatatlan rettegést csempészve szerencsétlen teremtésbe. A lány már nem bírta tovább, ahogy a lábai bírták rohanni kezdett. Úgy érezte a fák fekete karjaikkal felé kapnak, az út pedig lassítja lépteit, hogy a hold ezüst köntösébe burkolózott szörnyek utolérhessék. Amikor meglátta apócska kunyhójuk ablakából sugárzó sápatag, mégis meleg fényeket, megkönnyebbült. Azonban a félelem csak akkor múlt el végleg, amikor feltépte az ajtót és mint valami őrült fúria, úgy rontott be. Az anyja és az apja helytelenítő pillantással mérte végig.
- Mi a baj kedves? - A lány szívébe belemart a félelem, a bátyja nem volt sehol.
- Hol van Smirr?
- Elment kedvesem, a kocsmába. Miért kérdezed? - A lány nem is várt többet, kirohant a sötét éjszakába. Azonban nem a kocsmához indult, hanem a keresztúthoz. Imádkozott Danuhoz, hogy ne találja ott a testvérét, de imái most nem találtak meghallgatásra, a domb mögül, ahol az utak találkoztak pokoli fények őrült játéka festette vérszínre az éjszakai eget. Ahogy felért a dombtetőre, magát a poklot látta alant. Olyan szörnyek tekeregtek elő a semmiből, amiket emberi szemnek nem szabadna látnia. Olyan borzalmak, amik egy életre sikító húscsomóvá változtatják az embert. Olyan borzalmak, hogy az ember inkább kikaparja a szemét, csak hogy ne kellejen még egy pillantást vetnie rájuk. Az egész borzalom középpontjában ott állt a bátyja, szilárdan, de sápadtan. Az őrült kavargás abbamaradt, a rémálmok utálatos borzalmai utat nyitottak három lénynek. Mintha csak a természet csúfot űzne az emberrel, hiszen amilyen borzalmas rémségek árasztottak el mindent, ez a három olyan gyönyörű volt. Azonban ez a gyönyörűség inkább csak fokozta a félelmetességüket. A bőrük sápadtabb volt, mint a frissen hullott hó, a szemükben pedig vörösen izzottak a pokol lángjai. A középen álló nő arcára halovány gyilkos mosoly költözött és intett a fiúnak. Smirr szeme elhomályosult és kilépett a körből. A lány sikítani akart, de nem jött ki hang a torkán.
- Nem tudod fiú, hogy aki hazahívja a holtakat, az maga is közéjük léphet? - Smirr nem válaszolt, úgy állt, mint egy rongybábú. A nő odalépett hozzá, vékony karjai úgy fonták be a fiút, mint valami sápadt húsevő virág csápjai. Amint megtalálta a fiú nyakát és feltépte akár valami vadállat, a sikoly akkor visszhangzott végig a vidéken. Minden rém felé kapta a fejét és csak ekkor jött rá, hogy ő volt az, aki sikított. A démoni felhő felkerekedett és tornádóként kavargott körülötte. A nő lefektette a földre a bátyját, ami már olyan sápadt volt, mint ő, és elindult a másik kettővel felé. A lány arra eszmélt hogy a nő már ott állt előtte, sápadt ajkairól a bátya vére csöpög karmazsin cseppekben.
Nem öllek most meg, annál valami sokkal jobbat tartogatok számodra. - A mosolytól, ami a pokoli lény arcára kiült, megfagyott benne a vér, aztán elájult....
Az ágyában tért magához, kiverte a veríték, ahogy felült. Próbálta lecsillapítani zakatoló szívét, hogy álom volt csak az egész. Kisietett a szobájából, vékony fehér hálóköntöse szellemmé tette őt is. Amikor meglátta a bátyja testét a ravatalon, odafagyott a küszöbre. Az anyja rá emelte kisírt szemeit, és intett neki, hogy jöjjön közelebb. Odasétált, remegve és remélte hamarosan újra felébred. Kinézett az ablakon, mert képtelen volt testvére szétmarcangolt nyakára pillantani. Ijedten látta, hogy ismét éjszaka van, vagy talán még mindig ugyan az az éjszaka volt? A szülei döbbent hangjára kapta föl a fejét. Ő is odanézett és látta, hogy Smirr testén finom borzongás fut végig, hogy a keze ökölbe szorul a szeme pedig kipattan. Ahogy felült, maga volt a halál. A szemében a pokol tüze izzott, a bőre pedig sápadt volt, akár a halottaké. Úgy tűnt nem lát és nem hall, ahogy ragadozófogait az apjukba mélyeszti. A lány sikítva hátrált a sarokba, de képtelen volt lehunyni a szemét, hogy ne lássa a mészárlást. Smirr volt az és mégsem, ahogy szálas alakja vérben fürdött, a szemében pedig az őrület lángolt. Ahogy végzett a felnőttekkel, odasétált a lányhoz. A orrlyukai kitágultak, ahogy a kutya szimatot fog. Lehajolt a lányhoz, szélesre tátva a száját, amikor hűvös hang csattant végig a szobán.
- Őt hagyd békén!
Smirr azonnal megmerevedett és hátra lépett. A nő volt az, ott állt az ajtóban, kivételesen egyedül. Lassan besétált, végigsimított a földön patakzó vértócsákon, majd lenyalta az ujjáról. Apró fintorral sétált még közelebb. Smirr utat nyitott az apró nőnek. Az letérdelt a lányhoz és véres kezével végigsimított a gyermek arcán.
- Samhain van drágám, vigadj! - A nevetése végigvisszhangzott a szobán, de mintha az éjszaka is ezt suttogta volna. A városban egy igére tört ki a mészárlás, egy szó volt, amit az emberek hallottak, mielőtt a halál magával ragadta volna őket... Samhain, Samhain, Samhain, Samhain, Samhain, Samhain, Samhain, Samhain, Samhain, Samhain, Samhain, Samhain, Samhain....
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Duncan MacFarlane
Bűnüldöző
avatar

Hozzászólások száma : 172
Join date : 2010. Jul. 18.

TémanyitásTárgy: Re: 2010/1. Író verseny   Kedd Nov. 30, 2010 5:19 pm

Utolsó utáni pillanatban. Sajnos kevesebb időm volt vele foglalkozni, így nem lett olyan, amilyet akartam. A vége sajnos elég elkapkodott lett.

Remélem azért így is tetszeni fog. Smile
Attachments
Különös karácsony.doc
Különös karácsony
You don't have permission to download attachments.
(58 Kb) Downloaded 8 times
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Batman
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 1162
Join date : 2010. May. 03.
Age : 25
Tartózkodási hely : Mindenhol egyszerre.

TémanyitásTárgy: Re: 2010/1. Író verseny   Szomb. Dec. 11, 2010 1:21 pm

A jelentkezést ezennel lezárom. A szavazás hamarosan kiírásra kerül!



Mesélő fő karakter: Batman - Mesélő szín: Oliva
Tömeg kaland: Denevérakták - A veretlen
Aktuális korszak kaland: nincs
Kövesd figyelemmel a híreket!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://dccomicsfrpg.hungarianforum.net
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: 2010/1. Író verseny   

Vissza az elejére Go down
 
2010/1. Író verseny
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Gundan művészei (FanArt verseny 09|11)
» Naruto Irodalom Érettségi - Novellaíró verseny
» Naruto Kvízjáték (kvíz 02|12)

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Versenyek, pályázatok :: Versenyek-
Ugrás: